Balázs Dénes: A csepegő kövek igézetében (Érd, 1994)

Függelék

esések vagyunk, akiknek megadatott az utolsó akadály lebontása. A sikerben osztoznak mindazok a társaink, akik a kezdet kezdetétől fogva velünk dolgoztak. Remények és keservek, eredmények és csalódások halmozódtak egymásra, míg végül itt a negyedik munkahelyen az a bűvös „uenká”, az utolsó nagy kő leomlott előttünk, és megnyílt Csipkerózsika elvarázsolt világának kapuja.

Holtra fáradtan cammogtunk be Égerszögre...

A kis falu lakói az igazak álmát aludták. Nagy lesz az örömük, ha felébredve megtudják: az álmuk megvalósult! Rászolgáltak erre az örömre, dicsőségre, mert a falu népének összefogása, segítsége és önzetlen munkája nélkül a mi erőnk kevés lett volna a sikerhez. Köszönet érte mindenkinek, de legfőképpen a fáradhatatlan szervezőnek és példamutató munkatársnak, Csupor Istvánnak.

... Megszületett a rég várt győzelem, most már Égerszögnek is van - Vass Imre szóhasználata szerint - csepegő köves barlangja. És nem is akármilyen!

118