Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)

Kiko otthonában

lyeket gyerekeknek szánt édességgel, bonbonnal és csokoládéval egészítettem ki Argentínában. Figyelmességem szemlátomást nagy örömöt keltett, az ajándékokat kézről kézre adták, az ehetőket kóstolgatták. Közben anyanyelvükön, rapanui nyelven társalogtak, amiből persze egy szót sem értettem.

A rapanui nyelvről most röviden csak annyit, hogy az a polinéz nyelv húsvét-szigeti változata, egyik nyelvjárása. A helybeliek ugyanígy hívják a szigetüket is, csak tagoltan, nagy kezdőbetűkkel írják: Rapa Nui. Új keletű elnevezés, a múlt században terjesztették el a tahiti hajósok. Egy Rapa nevű kisebb sziget létezik a nyugatra fekvő Tubuai szigetcsoportban is, ezért hogy attól megkülönböztessék, hozzáragasztották a „nagy” jelentésű Nui szócskát. Maguk az őslakók régen semmilyen szigetnevet nem használtak, mivel nem volt rá szükségük, nemigen hagyták el szárazföldjüket. Inkább csak az irodalomban terjedt el a költői „Te Pito о te Henua” kifejezés, amelyet egyesek a „Világ köldökének”, mások a „Világ közepének” vagy a „Világ végének” fordítanak.

Míg folyt a háziak tereferéje, szétnéztem a kertben a narancs- és citromfák közt. Sátorverésre alkalmas helyet kerestem, de mikor engedélyt kértem rá, Maria karon ragadott és bevezetett az egyik szobába.- Ez lesz a magáé! Mi megférünk a ház többi részében - mondta, majd kisvártatva megkérdezte:- Szereti a paltátl

Ez a spanyol szó nem szerepelt a szótáramban, tanácstalanul késlekedtem a válasszal. Amelia kivezetett a kertbe, és rámutatott egy terebélyes fára, melyről körte alakú zöld gyümölcsök lógtak. Nyomban ráismertem: avogado (spanyolosán aguacate, tudományos neve: Persea americana). Őshazája a trópusi Amerika, de a fa délceg alakjáról ítélve a Húsvét-szigeten is otthonosan érzi magát. Az „avogadokörte” közepén egy dió nagyságú barna mag található, ezt veszi körül ujjnyi vastagon az a sárgászöld hús, amely nyersen fogyasztható. Sok cukrot és olajat tartalmaz, így

16