Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)
Kiko otthonában
nagyon tápláló. A trópusokat járva többször fogyasztottam, ezért örömmel válaszoltam Ameliának: szívesen „bepaltázok” vacsorára. Mialatt Maria és leányai a konyhában sürögtek-forogtak, én ismét Kikóhoz csatlakoztam, hogy kikérjem tanácsait a szigeti programomhoz. Mivel időm nagy részét a szabadban fogom eltölteni, elsősorban az időjárás várható alakulása érdekelt. Kiko megnyugtatott: mindennap számíthatok napfényre, de nem marad el a déli órák zápora sem. A Húsvét-sziget éghajlatára vonatkozó legfontosabb adatokat még otthon kijegyzeteltem. A sziget 27 foknyira fekszik az Egyenlítőtől délre, közel a Baktérítőhöz, ennek megfelelően klímája kellemes szubtrópusi. Az évi középhőmérséklet 21°C. Legmelegebb a januártól márciusig terjedő időszak, ami itt a „nyárnak” felel meg, 23-24°C középhőmérséklettel, míg a húsvét-szigeti „télen”, vagyis július-augusztusban 18°C körüli a közepes hőmérséklet. Hála az óceán kiegyenlítő hatásának, a hőmérséklet ingadozása igen kicsi, eddig még sohasem mértek 30°C-nál melegebbet, de 10°C-nál hűvösebbet sem. A rapanuik - hacsak nem jártak a kontinensen - nem láttak még havat és nem tapasztaltak fagyot sem, a jeget pedig csak a hűtőszekrényből ismerik! Csapadékban nincs hiány Rapa Nui szigetén, az évi átlag megközelíti az 1200 millimétert. Éven belüli eloszlása elég egyenletes, valamelyest több eső hull a márciustól júniusig terjedő időszakban. Sajnos az én látogatásom éppen az esős márciusra esett, de azzal vigasztalt Kiko, hogy a csapadékhullásra a rövid ideig tartó záporok jellemzők, ritka a villámlással és dörgéssel járó zivatar. Nem jó az ördögöt a falra festeni, mert megjelenik — tartja a régi mondás. Addig emlegettük az esőt, mígnem csörömpölni kezdett fölöttünk a tető, a mai nap megkésett zápora verte a hullámbádogot. Pillanatok alatt nyüzsgő hangyabollyá vált a ház, mindenki fogott valamilyen edényt: mosdótálat, lábast vagy tepsit, és rakta ki az eresz alá. A település központjában 17
