Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)

Függelék

FÜGGELÉK RAPANUI SZAVAK ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRA A rapanui kiejtés és hangsúly hason­lít a magyarhoz. A torlódó magán­hangzókat külön ejtik, nincsenek kettőshangzók (diftongusok). A sza­vakban a hiányjel (’) néma mással­hangzót, pillanatnyi szünetet jelöl. A számok a könyv azon oldalaira utal­nak, ahol további magyarázatok ta­lálhatók. ahu: szabadtéri oltár, kőből épített nagy szertartási emelvény. Több típusa van. Ha szobrokat állítottak rá: ahu moai, a szobor nélküli fél­piramis formájúnak ahu poepoe a neve. Egyes ahukban sírkamrák (avanga) vannak 28,68,69,71-73 akuaku: természetfölötti lény, szellem; rendszerint jóindulatú a saját népcsoportjához, de ellensé­ges másokkal szemben. Vannak mindenkivel szemben rosszindu­latú, ritkán jótékony akuakuk is 80 ana: barlang, így nevezik a mester­séges üreget is ao: táncnál használt, díszesen fara­gott evező, kb. 2 méter hosszú 134 ariki: főnök, vezér, uralkodó sze­mély; természetfölötti erővel (ma­na) rendelkezik a közösség javára, ill. a tilalmak (lapu) betartatására 80 avanga: az ahu előterébe (tahua) mélyített sírkamra 73 hanau eepe: zömök, erős testalakatú népcsoport, kilyukasztott fülcim­pájukat mesterségesen megnyúj­tották, innen ered a „hosszúfülű” elnevezés (hanau = nép, eepe = köpcös, zömök, tömzsi) 54, 61 hanau momoko: vékony testalkatú emberekből álló népcsoport, akik­nél nem dívott a fülnyújtás szoká­sa, ezért „rövidfülűek” néven sze­repelnek az irodalomban (hanau = nép, momoko = vékony, karcsú, nyúlánk) 54 hanga: öböl hare: ház, kunyhó (általában) hare moa: tyúkól 38 hare paenga: csónak alakban lera­kott, kilyuggatott lapos bazaltkö­vekre épült ház; váza hajlított ru­­dakból készült, melyet náddal vagy fűvel borítottak be 39, 73 hare paepae: kőfalú, nádfedelű la­kóház hauhau: hibiszkusz-cserje (Hibiscus tiliacens), háncsából halászhálót és kötelet készítettek 87 heri hói: fű, füves hely (uralkodó faja: Sporobulus indicus) 31 ika: hal (általában), halat ábrázoló fafaragvány 134 iti: kis, kicsi kai: enni kavakava: lásd moai kavakava kio’e: polinéziai patkány (Rattus concolor vagy Mus maori) 37 kohau rongorongo: képírásos fatáb­lácska; „beszélő tábla”, a rapanui írásbeliség emléke 123-128 149

Next

/
Thumbnails
Contents