Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)
Sétáló kőszobrok
cserjés bozótjában vágtam magamnak egy jó erős dorongot. Jöhettek, bestiák! Szerencse, hogy van jó térképem. A Húsvét-szigeten eltévedni ugyan nem lehet, a három nagy vulkán segít az eligazodásban, de az egyes jeltelen ahukat nehéz megtalálni. Kiértem a La Pérouse-öböl partjára, ahonnan csak pár száz méter nyugat felé a Hekii ahu. Nevezik La Pérouse ahunak is, mivel a nagy francia felfedező itt szállt partra és ismerkedett meg a kőszobrokkal. A Hekii a sziget egyik nagy, vagy talán a legnagyobb ahuja. A tenger felé néző homlokzata öt méter magas és 40 méter hosszú. Részben faragott lávatömbökből építették, de távolról sem olyan gonddal, mint a Vinaput. Az emelvény felső lapjának szélessége 3-4 méter, és La Pérouse talán még látta rajta álló helyzetben a moaikat. Jelenleg a szobrok az ahu udvara felé ledöntve hevernek, a faltörmelék részben el is temette őket. A Hekiitől egy kilométer távolságban északnyugat felé, közvetlenül a tengerparton leltem meg a másik keresett ahut, a Te Pito Kúrát. Egyike a legszebb építményeknek, másfél méter magas homlokzatát simára lecsiszolt, szabályos négyszögletes bazaltlapokból, úgynevezett kváderkövekből rakták össze. Tetején egyetlen szobrot helyeztek el, ismereteink szerint a felállított moaik közül ez a legnagyobb. Óriási súlyának, széles talapzatának köszönhette, hogy sok dúlást átvészelt, és utolsóként döntötték le 1840 táján. A harcokban győztesek úgy tudták leteperni, hogy az egyik oldalon aláásták a szobor talapzatát. A hatalmas kőtest a lezuhanáskor kettétört, „kalapja” belefúródott a talajba. Méricskélni kezdtem. A szobor hossza 10 méter, „kalappal” együtt közel 12 méter. Ha a hazai házgyári építkezést veszem alapul, a felállított szobor teteje egy négyszintes ház magasságáig érne fel. A törzs átmérője a talp közelében háromszor két méter, megnyújtott füle pontosan 220 centi. És vajon mennyi lehet a szobor súlya? Kiszámítottam, hogy térfogata - kalap nélkül - hozzávetőlegesen 40 köbméter. Ha 86
