Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)
Tűzből született föld
A sziget harmadik, legnagyobb és legfiatalabb vulkánegyüttese a Maunga Terevaka (Maunga rapanui nyelven hegyet jelent). Az előbb említett két nagy kúp között helyezkedik el, hatalmas lávafolyamaival Rapa Nui felszínének háromnegyedét uralja. Legidősebb lávájának korát 300 000 évesnek találták, míg az utolsó lávaömlés alig 3000 évvel ezelőtt történt, amikor ember még nem élt a szigeten. A lávamezőkből mintegy 70 gázkitöréses salakkúp, úgynevezett parazita-kráter emelkedik ki. A tetőrégió egyik kráterében kis tó található (Rano Aroi). A Maunga Terevaka a Húsvét-sziget legnagyobb hegye: 506 méter. Rapa Nui panorámájának áttekintése után térjünk vissza a Rano Kau kalderájához, mely nemcsak a természetbúvárok szemében lenyűgöző hely, hanem a régészek számára is kincsesbánya. Szálláshelyek maradványai tanúskodnak arról, hogy régen a kaldera belsejében is éltek emberek. Nevezetesebb a vulkán peremének délnyugat felé kiszögellő sziklás magaslata, az Orongo. Régi időkben a szigetlakok kultikus szertartási helye volt, erről árulkodnak az itteni kőépítmények maradványai és a sziklákon látható vésetek. Az Orongo előtti tengerből három kis sziget, vagy inkább sziklaszirt emelkedik ki. Legnagyobb a riolitlávából képződött Motu Nui, mely tengeri vándormadarak ezreinek fészkelőhelye. Valaha a rapanuik életük kockáztatásával törékeny csónakjaikon átkeltek a szigetre, hogy madártojást gyűjtsenek. A monda szerint az az ifjú, aki tavasszal a madarak megjelenése után az első tojást áthozta a tengeren, egy évig megkülönböztetett tiszteletnek örvendett. О volt a tangata manu, a madárember, akiről Orongo sziklarajzai regélnek. Nézgelődésemet a kelet felől érkező első záporhullám szakította meg. Behúzódtam egy helyreállított kőkalibába, majd az eső elvonulása után félig megkerültem a kalderát, és az északkeleti oldalán ereszkedtem le. Sűrű, átázott cserjés bozót nehezítette utamat, de megérte a fáradságot, mivel a gallyakról citrom nagyságú sárga gyümölcsök kínáltatták magukat. Nem ismeretlen előttem ez a növény, eredeti 25
