Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)

Tűzből született föld

hazájában, Közép-Amerikában sokszor találkoztam vele; ott guajavának hívják (tudományos neve: Psidium guajava). Rózsaszínű húsa üdítően savanykás, de zavarja élvezetét, hogy a gyümölcs belsejét kocsonyás anyagba ágyazott érdes magvak töltik ki. Emiatt a trópusokon nem sokra becsülik, pedig igen gazdag C-vitaminban. Ahol mégis termelik, főleg üdítőitalt vagy dzsemet készítenek belőle.

De hogy került ez a gyümölcs távoli szülőföldjéről a „Világ köldökére”? Talán a korai európai látogatók hozták magukkal a hajójukon és a szigeten járva, fogyasztás közben elhullatták a magját. Bárki tehette, áldottam érte, mert enyhítette szomjamat, sőt éhemet is. Kikóékra gondolva megtöltöttem az oldalzsákomat válogatott szép gyümölcsökkel.

Amikor visszaérkeztem vendéglátóimhoz, a házat teljes felfordulásban találtam. Batyuba kötött ruhák, konyhaeszközökkel és egyéb holmival teli kartondobozok tornyosultak a verandán. Kérdően néztem Kikóra, talán vendégei érkeztek valahonnan?- Rokonaim a tengerpartról - mondta. - A maremoto elől menekültek ide.

Maremoto: így nevezik a spanyolok a tenger alatt kipattanó földrengést, a tengerrengést. A lökések hatalmas árhullámot, özönárt (japán eredetű szakkifejezéssel cunamit) indíthatnak el. Az idősebb szigetlakok még emlékeznek rá, hogy legutóbb 1960-ban volt egy nagy földrengés a Santiagótól délre fekvő partokon. Az akkor keletkezett 10-15 méter magas tengeri hullámok elérték a Húsvét-szigetet is, több száz méterre betörtek a szárazföldre és irtózatos pusztítást okoztak. Most is ilyentől tartott a kormányzó, ezért amikor hírét vette az újabb santiagói földrengésnek, elrendelte, hogy az alacsony parton lakók biztonságból ideiglenesen költözzenek át magasabb helyre.

Sok jó ember kis házban is megfér - tartja a mondás. Összehúzódva a leterített gyékényeken mindenki talált magának alvóhelyet.

26