Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Adalékok Érd földrajzi név listájához I. rész (Kovács Sándor)
Nyári átlagos csapadékmennyiség [mm] HÍP/4-ZUUÖ./ & v # <f ^ ^ 55 mm (vízszintes vastagított vonal). Az évek jelentős számában átlag alatti csapadék hullott nyáron, kivéve néhány évet, amikor az átlagot jelentősen meghaladó csapadék esett. A ferde fekete vonal jelzi a csapadék trendjét (irányultságát) ami azt mutatja, hogy enyhén emelkedő tendenciát mutat a csapadékmennyiség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesznek aszályos nyarak, mint például az 1999-es esztendő. Az idei nyári 414 mm megfelel egy szárazabb egész év csapadékösszegének. Az elmúlt 31 év alatt 4 ilyen év volt. jnius, junus es augusztus navi csapaaeKox összege |mmj J3U.0 100.0 jt & & & <f & *p & # # ^ A fenti ábra a három nyári hónap összegzett csapadékát mutatja. A grafikon jól mutatja, az 1999-es és a 2005-ös év kiemelkedő csapadékösszegét. Egyik nyárról a másikra nagy ingadozások figyelhetők meg. Összegezve, egy településnek (el kell készülnie a rendkívüli helyzetekre, aszálykor a vízellátásra, bőséges csapadéknál a vízelvezetésre. Ügy is mondhatnánk, hog}' csapadékos évben az aszályra, aszálykor meg a bő csapadék okozta problémákra. Az időjárás bármelyik évben produkálhat szélsőséges helyzeteket, akár a mindkét helyzetet ugyanazon évben. Miklósi Csaba OMSZ főmunkatárs ADALÉKOK ÉRD FÖLDRAJZI NÉVLISTÁJÁHOZ I. RÉSZ A Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. számában (1987) szinte teljes körű, alapos tanulmányt közölt Érd földrajzi neveiről Daróci Lajosné tanárnő. Az újabb vizsgálódások, kutatások fényében néhány, eddig nem említett vagy nem kellőképpen megmagyarázott földrajzi névvel kiegészítenénk a tanulmányt. Ezek a következők: 1. Fundoklia-völgy (Mély árok) Említett tanulmány is ismerteti, de a szó eredetét sem árt ismerni. Már Jovicza Ignác helytörténész is leírta több dolgozatában, levelében, hogy a szó török eredetű és mogyoróst jelent. Néhai Fodor István orientalista nyelvésszel való levelezésünk is ezt erősítette meg. 2001. április 01 - én keltezett levelében a professzor először arra mutatott rá, hog)' a funduq az egyiptomi arabban karavánszerájt jelent, de ezt a magyarázatot sajátmaga mindjárt el is vetette, hiszen ilyesmi a völgyben nyilván nem lehetett. „... s ekkor beugrott az, hogy a török nyelvben van egy perzsa eredetű jövevényszó a findik (a pont az iről nem véletlenül maradt le. A törökben így jelölik a magas hangrendű i mélyhangrendű párját, amely a magyarban is megvolt pl. szirt, szirtok, de ma már szirtek, sír, sírok, díj, díjak stb.) Ez a szó a perzsában fundoq, fondoq alakban mogyorót jelent. A török /-, Ii-, lu-,lü- képzővel a főnévből melléknevet lehet képezni: yas = kor, yasl = koros, idős, yer =hely, yerli= helybéli... Tehát Fundoklia azt jelenti, hogy mogyorós, mogyoróbokros hely. " - írja s ezzel tudományos magyarázatát adja Jovicza állításának. 2. Valburga hegy Néhai Késő Géza közlése szerint a Szidónia-hegy déli nyúlványának megnevezése. Egyik oldalán volt a Károlyi pince (később Excalibur Club), másikon az egykori téglaégető hely a Détár-féle kert végében. Mivel tudjuk, hogy a gróf Illésházi család védőszentje volt Szent Valburga, akinek Érden szobrot is emeltek, az elnevezés innen eredhet. Térképen Szabó József Pest - Buda környékének leírása című, 1858 - ban kiadott művében Wahlburgi hegy név szerepel a Szidónia hegy helyén. (A Szidónia - hegy elnevezés Batthyány Szidóniára vezethető vissza, aki Illésházy János felesége volt.) 3. Tusculánumi tó (Báthory I. u. 29.) Dobosné Nagy Andrea tanárnő tanítványai egyik pályázati dolgozatából illetve Nemeskéri Xénia Az érdi parcellázások története című tanulmányából ismerjük a ma már magántelken lévő kis tavacska korábbi történetét. Itt létesült 1931-ben az első nem dunai, érdi strandfürdő.
