Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Emléktábla Érd esperesének, helytörténetírójának — Kereskényi Gyulának (Miklósi Csabáné)
A tófürdőt a világháború után felparcellázták, a következő telektulajdonosok a tavat haltelepítésre, horgászatra használták. A tavat tápláló források (szám szerint három) eltömődtek, elapadtak. Az újabb tulajdonos a tónak kb. egy harmadát feltöltötte s erre építette a házát. A tó lassan kezdett elmocsarasodni és ez a folyamat ma is tart. Visszaemlékezők szerint az utca túloldalán is volt egy kisebb tó, de ennek forrása a nagyobbik tó mélyítésekor elapadt illetve irányt változtatva szintén a strandfürdőt táplálta. Utóbbi tavacskát az itteni ház építésekor teljesen feltöltötték. 4. Sándor utcai barlang Szintén pályázati anyagként került a Csuka Zoltán Városi Könyvtárba Soproni Rezső postástelcpi lakos azon dolgozata, amelyből a mai Kisfenyves óvoda telkén (játszótere alatt) és a Sándor u. 1. számú ház alatt fekvő cseppköves kis barlang létezéséről szereztünk tudomást. Ezt a képződményt az építkezések során töltötték fel s így tűnt el Érd térképéről. 5. Györgyliget első tagjának eredetére Darócinéná\ nincs magyarázat. A terület egy 1930-as térképen Györgyliget majorként szerepel. (Nyilván Erlakovacz major másik elnevezéseként, hiszen annak környékén fekszik.) A Károlyi családban találhatunk György nevűt, aki a XIX. században az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egyik alapítója, majd annak elnöke, Széchenyi István barátja volt. Részt vett az MTA megalapításában is. Feltehető, hogy a parcellázó Károlyi Imre gróf ezen ősét szerette volna megörökíteni, ezen terület elnevezésével. Ezt látszik megerősíteni az a tény is, hogy itt volt a Károlyiak egyik tejgazdasági központja. Kerékgyártó Imre helytörténész, pedagógiai író is erre gondolt egy jegyzete szerint. A kotabeli térképeken később Érd-Kertváros néven, a parcellázási prospektusokban pedig az érdligeti terület gyöngyeként reklámozták. 6. Akasztó - domb, guga -, mirigy -, pestis temető (rácul Kuzanó groblye) vagy Bánat temető (rácul groblye zsanoszti). Fajkusz József és Csibrák Józsefné közlése, de Jovicza Ignác 1970-ben kéziratos formában kiadott Erd története és műemlékei című írása szerint is történelmileg létező elnevezés volt. A Bara legelő Sulák-pataktól nyugatra eső részén, a 6-os főúttól délre a régi egyházi földek és a Tepecs dűlő irányába eső dombocska elnevezése volt a népnyelvben. A helyi hagyomány szerint ide temették a kolerajárványok áldozatait. Kivégző hely híre, pedig azon alapul, hogy a XIX. század közepén egy szabólegény meggyilkolta gazdáját és az ítéletvégrehajtók itt akasztották fel. Kovács Sándor EMLÉKTÁBLA ÉRD ESPERESÉNEK, HELYTÖRTÉNETI'RÓJANAK KERESKÉNYI GYULÁNAK Október 1 -jén Érd Óváros római katolikus plébániájának épületén emléktáblát állított a Városszépítő és Honismereti Egyesület és az Érd-Óváros Szent Mihály Alapítvány Kereskényi Gyulának, Érd egykori esperesének (Léva, 1835. Érd, 1911). A szép márvány emléktábla Szilasi László kőfaragó mester munkája. Az avató ünnepségen beszédet mondott: dr. Kéringer Mária történész-levéltáros. Közreműködött: Donkóné Simon Judit előadóművész és Herczog Eszter, a kerületben található II. Lajos Altalános Iskola diákja. Régi adósságot törlesztettünk Érd első helytörténetírója emlékének ilyen módon való megörökítésével. A fiatal éveitől haláláig Érden tevékenykedő plébános megírta Érd és az egyházközség krónikáját. Mindkét könyve Székesfehérváron jelent meg. Ezek közül az első az 1874-ben Erd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázkita címmel kiadott mű. A másik könyv Az érdi plébánia története, amely 1886ban látott napvilágot. A két kiadvány rendkívül részletes helytörténeti jellegű munka, amely tárgyalja, összefoglalja a két község múltjáról az akkori ismereteket. A két lokálpatrióta szervezet, valamint a város közgyűjteményei (Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Magyar Földrajzi Múzeum) is feladatának érzi e jelentós személyiség életútjának megismertetését: az emléktábla is közvetíti az itt élőknek, idelátogatóknak Kereskényi Gyula jelentőségét. Akik az emléktábla avatáson megtiszteltek bennünket érdeklődésükkel, jelenlétükkel hozzájutottak Kereskényi Gyula reprint kiadásban megjelent könyvéhez a Városszépítő és Honismereti Egyesület elnöke, Falusi Ferenc jóvoltából. Az 1994-ben, Falusi Ferenc saját kiadásában megjelentetett könyv Kereskényi Gyula: Erd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata c. műve mellett tartalmazza a Magyar Akadémiai Értesítő 1847. évi szeptemberi számából Luczenbacher János érdi ásatásairól szóló előadását is. Reméljük, hogy azok a látogatók, akik véletlenül vagy tudatosan, szervezetten vagy csak sétálgatva meglátják Ófaluban, a Molnár utcai plébánia épületének
