Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Uhrin Gábor: Érd és környéke növényföldrajza és növénytársulásai

5.kép. Réti iszalag (Clematis integrifolia) (szerzőfelvétele) 6.kép. A vizes területeken tömeges a sárga nőszirom (Iris pseudacorus) és a fekete nadálytő (Symphytum officinale) (szerző felvétele) Erről a megmaradt gyümölcsfák igen elgyomosodott állományai tanúskodnak. A felhalmozódott nitrogén miatt két méteresre nő a nagycsalán (Utrica dioica), a foltos bürök (Conium maculatum), a betyárkoró (Conyza canadensis) és a keszegsaláta (Lactuca serriola). 2. Mocsárrétek (Agrostetum albae) Az Alföld (Eupannonikum) flóravidék edafikus, intrazónális növénytársulása. Fátlan társulását több tényező közül a vízviszonyok alakítják ki. Az Érdiöblözet gáton kívül eső területei tartoznak ide, a Baraés Sulák-patak mentén (7. kép) Jellemző rájuk a tavaszi vízbőség és a lecsapolások miatt a nyár folyamán kiszáradó talaj. A két patakot napjainkra többször szabályozták, csatornává alakították. Egykori árterületükkel a kapcsolatukat gyakorlatilag elveszítették, a lefolyó vizek passzív befogadói lettek. Az alacsony térszín, a magas talajvízszint és a felszíni vízzáró réteg miatt, tavasszal vízbőséggel rendelkezik. A felszín alatt, itt végződnek a Tétényi-fennsík Duna felé lejtő szarmata mészkőfejek, a bennük áramló vízforrásokban tör a felszínre. A sűrű csatornahálózat csak a víz elvezetésére alkalmas, pótlására nem, így a nyár folyamán a talaj és a növényzet jelentős része kiszáradt. Helyenként szikesedés tapasztalható. A természetes növényzet visszaszorult a folyómedrekbe, ahol az időszaki kotrások hatására erősen zavart a növényállomány. Ez a terület a lakótelep kőrengetegétől ötpercnyire, az Éva utca végében található. Itt jelölték ki a gyorsan terjeszkedő város egyik ipari területét. A süppedékes-mocsaras részeket több méter vastagságban építési törmelékkel folyamatosan feltöltik, elpusztítva ezzel egy nagyon értékes életközösséget. Helyette lehetett volna a természetet és az embert is jobban szolgáló pihenőparkot, horgásztavat, stb. kialakítani, ahol az ember és természet egymásra találhat. Mivel a tervezésnél nem vették figyelembe a természeti adottságokat, a védett természeti környezet helyett jött az ipartelepítés, parcellázás és a feltöltés. Pedig a rétegfejekből minden tavasszal ömleni fog a víz, az épület- és útjavítások tetemes költségeket emésztenek fel. A még meglévő növénytársulásokra jellemző, hogy növényeit rendszeresen kaszálják takarmányozási célokra, ez biztosítja a fátlan vegetáció fennmaradását.