Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Stencinger Norbert: Az 1684. évi érdi ütközet csatatér kutatásának tapasztalatai

kcdett el. A szélén, a hadiút mentén látható - és ma is a város fontos és leghíresebb emlékműve - a minaré, amely az akkori palánk területén épült a hozzá tartozó dzsámival együtt. Az erődítményt /. Szulejmán parancsára Hamza bég, a simontornyai szandzsák elöljárója építette, akiről Érd a hódoltság kori nevét kapta. A folyóparton, a török erődítmény közelében az út mellett egy nagy mocsár helyezkedett el. Nagyságáról egy 1687-es leírás, amelyet az arra vonuló sereg készített ".. .Ami az előrenyomulás útját illetve, a következőt figyeltük meg: először, Budáról Erdig mocsár van, ezeken két híd... " 27 A hadiút másik - Dunával ellentétes oldalán - nagy, sík terület található a térképen: pont ideális helyszín az ütközet megvívásához. Most tegyünk egy rövid kitérőt, hogy megvizsgáljuk mi is történt a hadjárat előző állomásain, mielőtt a seregek felsorakoztak "...Hamza bej palankaszi közelében... ",

28 1683. szeptember 12-én - hála Sobieski János lengyel király felmentő seregének - a török hadak vereséget szenvedtek és felhagytak Bécs ostromával. A visszavonulás során még alulmaradtak a Párkánynál megvívott ütközetben, és elvesztették Esztergom várát is. A súlyos kudarcok eredményeképp Kara Musztafa kivégeztette Ibrahim budai pasát, majd ő is megkapta a selyemzsinórt IV. Mohamed szultántól. A legenda szerint e szavakkal búcsúzott életétől: ... Ha a hatalmas császár az én halálommal megverheti a németet jó szívvel meghalok.. m A keresztény oldalon a kivívott győzelem hatalmas örömet váltott ki. Decemberben már felmerült egy törökellenes koalíció terve, IX. Ince pápa, I. Lipót Habsburg uralkodó, Sobieski János lengyel király és a velencei dózse közreműködésével, ami a következő év tavaszán realizálódott a Szent Szövetség megkötésekor. Mindkét fél a harcra készült: a Lotharingiai Károly által vezetett sereget négy részre osztották, a főerő negyvenezer katonából és 120 ágyúból állt, és a Duna mentén indult a nagy cél, Buda felé. Az Oszmán uralkodó, IV. Mohamed, az ellenségek által fenyegetett vidékekre fővezért, szerdárt nevezett ki. A magyarországi végek védelmét Bekri Musztafa pasára bízta, aki az előző évi hadjáratban mint janicsár aga vett részt és "...napéjegyenlőség napján...kiszállt belgrádi mezőn felállított tábori sátrába... "

30

. Itt találkozott Sajbán Ibrahim vezérpasával, és az esetleges hadműveletekről tárgyaltak. Arra az egyességre jutottak, "...hogy az ellenség Budát fogja megtámadni... " 31

, megállapodtak abban, hogy a vezérpasa visszatér Budára, amilyen gyorsan csak tud. A szerdár sereget gyűjtött a Szerémségben és Pozsegában, majd amikor összegyűlt serege a megbeszélt találkozóhelyen, a "zimonyi mezőn", április 19-én "...az ellenség felé indult... "

i2 A keresztény had indulása után, június 18-án elfoglalta Visegrádot, amely fontos erődítmény volt a Buda köré felállított védelmi rendszerben. Lotharingiai Károly azonnal tovább akart vonulni, de értesült arról, hogy időközben Bekri Musztafa megérkezett Buda alá (június 21). Ekkor tervét módosította és Esztergomnál átkelt a Duna bal partjára, hogy először a végső cél szempontjából kulcsfontosságú Pestet foglalja el. Június 27-én Vácnál legyőzte az őt támadó török sereget és elfoglalta a helyi erődítményt és folytatta útját a haditervnek megfelelően. Az oszmánok megtették a védelmi intézkedéseiket a közeledő ellenség hírére: "...Mivel Pest vára nagyon rossz állapotban volt, az a vélelem alakult ki, hogy nem védhető, ezért védőseregét, az asszonyokat és gyermekeket, meg minden mozgatható holmit és élelmiszert, ágyút és hadianyagot átvittek belőle Budára s házait felgyújtották; másnap pedig a hidat is feltépték s az összeköttetést a túlsó oldallal megszakították... "

33

. Lotharingiai Károly seregei cseltől tartva csak megfelelő óvintézkedések után foglalták el a felégetett és elhagyott várost, és Rákosnál tábort ütöttek, itt készültek Buda ostromára. Az ütközet Eközben Bekri Musztafa szerdár "Kazan ovaszi"nál

34 táborozott seregével. Amikor a keresztények a túloldalról ágyúval támadták, elvonult a Gellérthegy nyugati lejtői mögé. Ahhoz, hogy a vár körül az ostromgyűrűt be tudják zárni a keresztényeknek át kellett kelniük a folyón. Ezt a törökök sem akarták hagyni, és a szerdár csapatai Szentendre magasságába vonultak, hogy megakadályozzák Lotharingiai Károlyt tervének végrehajtásában. Sikertelenül. Július 14 -re körülzárták Budát, és megkezdték a vár ostromát. A szerdár a hadát "...Hamza bej palankaszi közelében álló Ercsin palánkánál megállapodott, egy keddi napon Sábán hó 5-én (július 18-án)... "

35

seregét hátrahagyva Bosnak Oszmán és kétezer lovas kíséretében elvonult, hogy saját szemével győződjön meg a keresztény csapatok vonulásáról és az ostrom állapotáról. A felderítő út azonban nem úgy végződött, ahogy azt előzetesen eltervezték. Lotharingiai Károly ugyanis értesült a törökök mozgásáról és csapatokat küldött ki, hogy megakadályozza őket abban, hogy hátulról esetleg megzavarják az ostromló sereget. A rövid ütközet során