Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Dávid Lóránt - Kangúr Tibor — Várady György: Biharországból a Nílus vidékére: Kovács János (1816-1906)

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 14. szám, 2005. - Magyar Földrajzi Múzeum, Érd BIHARORSZÁGBÓL A NÍLUS VIDÉKÉRE: KOVÁCS JÁNOS (1816-1906) Dávid Lóránt - Kangúr Tibor - Várady György ÖSSZEFOGLALÁS A múlt század derekán több mint negyven évig élt és dolgozott a Debreceni Református Kollégium ősi falai között korának kiemelkedő természetkutatója, Kovács János. Kovács János a Bihar-hegységben nyolc éven át végzett kutatásokat. A Bihar-hegység barlangjainak vizsgálata során összegyűjtött állatokat, növényeket és 363 őscsontot a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. 1855-56folyamán - tüdőbeteg tanítványát kísérve - egy öt és fél hónapig tartó afiikai és közel-keleti utazáson vett részt. Kovács János 55 részletes, szakmai tapasztalatokat is tartalmazó levelet küldött a Tisza családnak, majd hazaérkezve megfigyeléseit egy öt fejezetből álló dolgozatban tette közzé. Kovács János a korlátozott lehetőségek ellenére néprajzi, állat- növény- és kőzetgyűjtésével, klimatológiai, antropológiai, a Nílus áradásával és a földműveléssel kapcsolatos megfigyeléseivel kiemelkedő érdemeket szerzett. Az első magyar kutató volt, aki természettudományos megfigyeléseket végzett a Nílus völgyében. Egyiptomi utazása után Debrecenbe ment és még négy évtizedig szolgálta a magyar oktatást, tanította és nevelte a gimnáziumi diákságot. Hajdani iskolájában a természetrajz és a földrajz tanára, majd két ízben annak igazgatója lett. Fiatalkori évek Hetényi Kovács János 1816. november 13-án született Szeghalmon. Elemi iskolai tanulmányait szülőhelyén, majd Hajdúszoboszlón végezte. Bizonyára korai árvaságra jutásának is szerepe volt abban, hogy 1833-tól a Debreceni Református Kollégiumban - mely a tehetséges, de szegény sorsú diákok felkarolásában mindig élen járt - folytatta tanulmányait. 1836-ban, felsőbb osztályba lépve a Kollégium Akadémiai Tanszakára került, ahol bölcseleti, jogi és teológiai tanulmányokat folytatott (Tóth L., 1989). Tanulmányai elvégzése után is a Kollégium falai között maradt, mint a 4-ik nemzeti iskola "praeceptor"-â, mint a szolgagyermekek "inspector''-^, mint az első éves "philosophusoknakpraeses"-e, az ó- és középkor történetében, az algebrában, geometriában s a görög nyelvtanban mint "contrascriba " és mint "senior, egészen 1844-ig" (Nagy J, 1894/1895). Életében jelentős fordulat 1844-ben történt. Az év márciusában - valószínűleg Szőnyi Pál ajánlására (Tóth L., 1989) - gróf Tisza Lajos geszti birtokán nevelői állást ajánlott neki. A fiatal tanár nem lett azonnal a nyolc éves Tisza Domokos házitanítója, mert Tisza gróf beleegyezésével tanulmányai kiegészítésére két éves külföldi tanulmányútra indult. Előbb német nyelvtudása tökéletesítésére Lőcsére, majd Németországba, főként a berlini egyetemre utazott, hogy ott az eddig elhanyagolt természettudományos-zoológiái művelt•111' ti íl lLk*— 2 2 1 11 Î S Sil f" A Debreceni Református Kollégium a XIX. században