Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

IRODALMI FIGYELŐ - Dr. Kubassek János (szerk.): Xántus János Emlékülés 2000. (Mácsai Anerta)

használták őt céljaik érdekében. Valóban érdekes szempont ez, ha arra gondolunk, hogy hány zseni tehetsége, eredménye veszett el, mert nem ismerték fel jelentőségét. A kötet egyik fő értéke éppen az, hogy a források tükrében rávilágít azon személyek szerepére, akik segítették a „magányos hősi'. Rámutat Csorna emberi kiszolgáltatottságára, pénzzavaraira, ellenségei általi megaláztatásaira is. Körösi Csorna Sándor későbbi kultuszát a szerző a magyarországi akruális politikai, eszmei áramlatok (pl. Turáni Társaság) szövevényében próbálja megérteni. Ráirányírja a figyelmet Csorna tevékenységének néhány elfeledett oldalára, így fordítói (benne bibliafordítói) vagy pedagógiai munkásságára (a Bengáliai Ázsiai Társaság helyi nyelvű népoktatásra irányuló törekvésében játszott szerepére). Utolsó éveiről közöl néhány új dokumentumot és e téren a többséghez csatlakozva cáfolja a francia Le Cailoc'h végkimerülés elméletét. A remete mítoszt kétségbe vonja, mert véleménye szerint Csorna nem kolostorokban dolgozott. Összegezve: a szerző könyve probléma-centrikusságával hasznos és megtermékenyítő újragondolásra késztet, eklektikussága miatt, azonban nem tekinthető egy új összefoglaló monográfiának. Kovács Sándor Dr. Kubassek János (szerk.) XÁNTUS JÁNOS EMLÉKÜLÉS 2000. Xántus János Idegenforgalmi Gyakorló Középiskola, Budapest, 2001, 288 oldal A Xántus János Idegenforgalmi Gyakorló Középiskola szervezte meg Xántus János halálának 175. évfordulójára azt a konferenciát, ahol különböző tudományágak képviselői, akadémikusok, kutatók, intézményvezetők értékelték Xántus János munkásságát. A kötet ezeket a tanulmányokat tartalmazza. Xántus János igen sokoldalú tehetségéből, érdeklődéséből adódik, hogy több tudományág is a képviselőjének tekinti. Kiemelkedő szerepet játszott az XÁNTUS JÁNOS E M LÉ KÜ LÉ S 2 0 0 0 Állatkert és a Néprajzi Múzeum megszervezésében, nevéhez fűződik az Iparművészeti és Természettudományi Múzeum alapgyűjteményének létrehozása. Ez a sokoldalúság, a romantikus alkat és a magyarság szeretet ösztönözte az iskolát a névválasztásban, tudhatjuk meg Nagy B. /oztf/iskolaigazgató beszédéből. Xántus János földrajztudományban betöltött szerepét Dr. Marosi Sándor akadémikus és dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója méltatta, hiszen a névadónak fontos szerepe volt a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában, illetve ÉszakAmerika és Délkelet-Ázsia földrajzi ismertetésében. A néprajztudomány terén a néprajzi muzeológiai munkásságát emelte ki Selmeczi Kovács Attila; Ferenczy Mária pedig Xántus Jánosnak a Hopp Ferenc Múzeum életében betöltött szerepét ismertette. Az Állatkert megalapításában tett erőfeszítéseit Persányi Miklós elevenítette fel, Csanádi Dávid pedig Xántus munkásságának Természettudományi Múzeumra gyakorolr hatását értékeli. A Xántus család és a tudós életét Tóth László írásából, illetve a leszármazortak visszaemlékezéséből ismerhetjük meg. A kötet értékét emeli, hogy korabeli dokumentumok, Xántus János fotográfiái és színes rajzai illusztrálják a könyvet. A kötet végén angol, francia, német és olasz nyelven olvashatunk összefoglalókat a tanulmányokról. Mácsai Anetta