Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 13. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1994)

ÉRTEKEZÉSEK - Futó János: Laczkó Dezső szerepe a Kaukázus kutatásában

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 13- szám, 2004. pp 43-47. Érd LACZKÓ DEZSŐ SZEREPE A KAUKÁZUS KUTATÁSÁBAN Futó János ÖSSZEFOGLALÁS Laczkó Dezső, barátja a neves Ázsia-kutató) geoló)gus-geográfus Lóczy Lajos biztatására vett részt a Déchy Mór által indított expedícióban, melynek célja a Kelet-Kaukázus kutatása volt. Az utókor nagy szerencséje, hogy Laczkó Dezső részletes naptót vezetett az út során. Polihisztor szemmel járta és örökítette meg az utókor számára a Kaukázus vidékeit. Műve legfőbb eredménye, hogy a hegység addig ismeretlen tájairól pontos geológiai megfigyeléseket rögzített. Csaknem 100 esztendő telt el azóta, hogy Laczkó Dezső a Kaukázusban járt, mégis keveset tudunk életének erről az érdekes epizódjáról. Felvetődik a kérdés, hogyan kerül a veszprémi piarista gimnázium pap tanára egy Kaukázust kutató tudományos expedícióba 1902-ben. Nos úgy, hogy Lóczy Lajos egy erősen rábeszélő hangvételű levélben felkérte őt a részvételre: „Kedves Dezsőm! Kérlek, sürgönyözd meg holnap, van-e kedved és alkalmad június hó 8-tól szeptember hó 10-ig a Kaukázus keleti részében egy kisebb tudományos expedícióban mint geotógus részt venni. Déchy Mór indít oda egy kutatóutazást. Minden kiadás, fölszerelés, útiköltség stb. Déchy kiadása lesz. Neked csak el kell magad határoznod. Nagyon melegen ajánlom Neked, vállalkozzál erre az útra. Nagy hasznodra lesz. Velünk jönnél Déchy költségén június 7-én Oláhországon keresztül Odesszáig, sőt talán Tifliszig. Ragadd meg a kedvező alkalmat habozás nélkül. Azt hiszem, semmi nagyobb mulasztásod nem lesz. Az akadémia várhat. A sürgönyt várom holnap estig. Tisztelettel az egész rendháznak, ölel szerető barátod: Lóczy Lajos (Semmi veszéllyel nem jár!) " 1860-ban született Trencsénben, 17 évesen lépett be a piarista rendbe. 1881-83 között a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán tanult: természetrajzot és földrajzot hallgatott. Diplomájának megszerzése után Debrecenben és Kecskeméten tanított, majd 1888-ban Veszprémbe került, ahol 1932-ben bekövetkezett haláláig fáradhatatlanul dolgozott (CS. DAX 1990). Tanítványaival gyakran járta a Bakony tájait, gyűjtve az adatokat és a kövületeket. Az ismeretlen vidéki kutaté) eredményei felkeltették Lóczy érdeklődését, aki már 1894-ben megbízta őt a paleontológiái gyűjtéssel. Alaposságára jellemző, hogy kora minden hozzáférhető szakirodalmát áttanulmányozta, és kis füzetkékbe kijegyzetelte a Bakonyra vonatkozó részeket. Fz az ismeretanyag, valamint az általa gyűjtött több ezer ősmaradvány tette lehetővé, hogy megírja élete fő művét, amely .Veszprém városának és tágabb környékének geológiai leírása" címmel *~ *-<r-/£^ T*p-ytyjp4T~*fó

e E levél jól tükrözi azt a mély, közvetlen barátságot, amely akkor már közel egy évtizede összefűzte őket. A kapcsolat kialakulásáról egyelőre keveset tudunk, hiszen Laczkó szakmai életútjának részletes feldolgozása mindezidáig nem történt meg. Vázlatrajz a Gyulti-dag láncairól, feltüntetve rajta hó (h), a fim (f), a jég (j) és a gleccser (ge) elterjedése