Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Szilágyi Ferenc: A tudós és az ember: a Csorna-jelenség a nemzettudatban

feláldozta egy nagy magyar szellemi célért. Míg itthon volt. körülötte mindenki az időszerű kérdések megoldását kereste, s a pillanatokkal viaskodott, ő azonban megmutatta, hogy minden időben áldozni kell az örök dolgoknak is" - írta Féja Géza, két évvel Kodolányi János emlékezése előtt {FFJA G. 1940), aki valósággal Julianus barát újjászületéséi, reinkarnációját sejtette a nagy vándorban, s azt az emberi nagyságot, nagy lelket látta benne, ami a legnagyobb magyarban is oly mély visszhangot vert: „Mintha Julianus így szólt volna: fölkelek és újjászülctek jeltelen síromból, hogy népemet figyelmeztessem örök álmaira. Keleten ringó bölcsőjére, a szellemre, a hivatásra, amit Isten reábízott, a hazugságokra, amikkel idegen lelkek elborították s az erényekre, amiket magában hordoz, de egészen kifejteni nem tud. íme az álom realitása. Kicsit nem tudunk teremleni, ha nagyot nem tudunk akarni... Talán a japáni templomokban isteni szemlélődésbe merült buddhista szent visszatér közénk, s magával hozza a legnagyobbat, amit, jaj be sokan iparkodnak levetkőzni: az álmodni tudást. Hogy ne vesszünk el a racionalizmusba fulladt, pusztuló Európával együtt, de adhassunk neki valamit, amit más nem adhat, csak Julianus fráter és Körösi Csorna Sándor népe." S hogy szűkebb hazájának szavát is halljuk, hadd idézzem Sütő András gondolatait, amelyeket a kovásznai-csomakőrösi emlékünnepségről hoztam magammal: „Az. őshazái nem találta meg. Ázsiai bölcsőnknek nyoma veszett az időtlen időben. A kétségtelen kudarc tudatában talán ő is e két szót mormolhatta a Himalája völgyeil járván: «Nyoma veszetl». S nem tudta, mert mérhetetlen szenvedéseinek fagyos cellájában nem is sejtelte, hogy attól lett hallhatatlanná, amit a kudarcába beleépített, amivel eredeti célját próbálta megközelíteni. Nem tudhatta, hogy a cél maga tovatűnő szivárványkapuvá lelt ugyan, ám őt a székely konoksággal kimunkált eszközei az óhaza helyett egy új. jövendőbeli Magyarország magasába emellék-röptetlék." Ahol egy évszázaddal későbben, tekintetével igazi hont keresvén, ekként igazított el bennünket Illyés Gyula: „1 laza, a magasban... A múltnak mélyén is persze, de mindenekelőtt: a szellem égmagasságában. Létünket Európában csak ott igazolhatjuk. Védettek is csak így vagyunk." Eire mutatott példát a nagy székely-magyar, aki Göttingenben magyar tanulótársának egy emléklapra így írta föl az átalakított klasszikus szállóigét: Omnia deficiunt: Virtus tauten omnia vincit. Elmúlhat minden, de a virtus győz az. időkön - intve, hogy nem Kelet és nem Nyugat felé kell keresnünk az otthoni és biztonságot jelentő hazát; az egyetlen út, kiút a Fölfelé: a legmagasabb csúcsok felé. Az ő útja, amiről Ady ezt írta: „Elvész az ország. Ha elfogytak az aszkéta szívek". Ilyen nemzetmegtartó, embermegtartó, életmentő példaélcl volt Körösi Csorna Sándoré is, aki másfél száz éve pihent meg az indiai Dardzsil ingben, szemben a Föl legmagasabb csúcsaival. Hogy legyen egy pontja világnak, ahová mindig szégyenkezés nélkül, emelkedei szíVvei fölnézhessünk. Szilágy Feren BudapC! Somlói út 30/1 w-m Telefon: 166-006 IRODALOM A Nagyenvedi Re torma las Kollégium értesítője az 1910/11 -i iskolai évrö - Nagvenyed, 1911. pp. 99-100., idézi: Szilágyi Ferenc (I9S7), pp 206-207. DVKr\ T. (1885): Körösi Csorna Sándor dolgozatai - Budapest FÉJA G. (19-10): Körösi Csorna Sándor - Magyarország, 102. szám. májú 6. (lùtli Kiadás) p. 3. KODOIÁNYIJ, (1944): Esti beszélgetés - Budapest, pp. 362-563. SIJTO A. (1992): I laza a magasban (Körösi Csorna Sándor emlékére) - A Ige. református gyülekezeti lap: Kováizna, Itt. évf. 2. (21) sz., p.4. SZILAGYI F. (1966): Köriisi Csorna Sándor liazai útja Budapest, p. 51 SZILAGYI F. (1975): Körösi Csorna Sándor és Arthur Schopenhauer Körösi Csorna Sándor Intézet Közleményei. 3-4. szám, pp. 51-52. SZILAGYI F. (1984a): Tiszteletadás Körösi Csorna Sándornak - Budapest p.63. SZILAGYI !•'. (1984b): Körösi Csorna Sándor levelesládája -• Válogatta, ; szöveget gondozta, a bevezető tanulmányi és a jegyzetekel írta: Szilágy Ferenc - Budapest, pp. 165-166. SZILAGYI F. 0.987): Körösi Csorna Sándor élete nyomában - Budapest pp. 199-200. THE SCHOLAR AND THE MAN: THF CSOMA PHENOMENON IN HUNGARIAN NATIONAL CONSCIOUSNESS In 1992 the world celebrated the 500-year anniversary of the discovery of America. In the same year the 150th anniversary of the death of Alexander Csorna dc Körös was commemorated. In science history this Sicolian I lungarian scholar compares to Colombus, since through the foundation of libclology, he discovered a new fiele for scientific investigations. Author reviews the impact of Alexander Csorna de Körös on intellectual life in the world. Major German, Japanese, French, American, and Russian authorities express their opinion on the activities by Csoma. In the paper evidence is provided to the role of the Sicolian scholar in bridging over the gap between Eastern and Western civilisations. Great figures in Hungarian literature appreciated his personal example, which was suitable to help young generations reach intellectual heights in Hungary of the future. The life of Csoma de Körös provoked general appreciation in the Eastern and Western cultures as well as in his homeland. In Transylvania, where he was bom, he is still mentioned (and rightfully so) the mosi universal symbol of the Hungarian people, spread all over the world. Translated by DILÓCZV