Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bronzkori településnyomok Érd határában (Poroszlai I.) - Érd és környéke a 18. századi kéziratos térképeken (Balázs D.)

ÉRD ÉS KÖRNYÉKE A 18. SZÁZADI KÉZIRATOS TÉRKÉPEKEN származik és a gyűjtemény egyik ékessége. Ismeretié szerző készítette feltehetően az Illésházy grófi csali megbízásából, mivel akkoriban a terület nagy része < ő birtokukban volt. A térkép nagysága 60,5 x 41 cn méretaránya 1:28 800. A térképről HARMAT BÉL (1986) adott hírt a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok ; számában. A gyűjteményben több olyan térkép található méj amelyek Érd vidékét is tartalmazzák különböző részit tességgel. Ilyenek a Fej ér vármegyéről készült térképel mivel - mini ismeretes- Erd és a szomszédos települése (Diósd, Sóskút, Tárnok, Balta) korábban ehhez a megy* hez. tartoztak. Úgyszintén értékes információkai szolga latnak Érdről azok a vízrajzi térképek, amelyek a Dur mentéről készültek. Fzck közül három térképet, illett azok Érd környékére vonatkozó részét mutatjuk be. /. ábra Érd és környéke egy 1760 körüli vízrajzi (érképen (bővebb magyarázat a szövegben) Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára őrzi hazánk második legnagyobb kéziratos térképgyűjteményét, csak az Országos Levéltár anyaga gazdagabb nála. A térképek többsége a 18. és 19. században készült, nagyobbrészt egyedi darabok és ennélfogva a magyar kartográfia pótolhatatlan étiékei. Tematikai szempontból sokfélék: település- és megyetérképek, vízrajzi, közlekedési, mezőgazdasági, hadtörténeti stb. munkák, így a legkülönbözőbb szakterületek kutatói számára nyújtanak múltbeli információkat. A gyűjtemény áttekinthetősége érdekében az OSZK nyomtatásban is megjelentette a térképek katalógusát {PATAYNÉ-PUHAL 1984). A 2081 darabot számláló katalógusban mindössze egy olyan önálló térkép szerepel, amely kizárólag Érdre és környékére vonatkozik. Fz a színes falitérkép 1783-ból