Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bronzkori településnyomok Érd határában (Poroszlai I.) - Érd és környéke a 18. századi kéziratos térképeken (Balázs D.)

2. ábra. Erd környékének ú, Időrendi sorrendet tartva először egy 1760 köiial született térképet ismertetünk, mely az OSZK katalógusában TK 504 jelzet alatt található (/. ábra). Címe: Die Donau von Gran bis Mohats (A Duna Esztergom és Mohács között). Színes vízrajzi térkép, kb. 1:285 000 méretarányban. A térkép teljes nagysága 77 x 18,5 cm. ebből ábránkon a Buda (Ofen) és Ercsi (Frtzin) közötti Duna-szakaszt emeltük ki. A térkép tájolása 90°-kal tér el a jelenleg megszokottól: az E-i irány bal oldalon található, A térkép közepén Erd régi nevén. Hamsabek alakban szerepel {BALÁZS 1985). Mellette jól kivehető, hogy az Érdi-sziget akkortájt még minden oldalról élő vízzel övezett valódi sziget volt. Az ismeretlen rajzoló a domborzat kiemelkedéseit árnyalással ábrázolta és elmosódott la formákkal jelölte az erdőt. Elnagyolt a települések alaprajza, az elnevezések az akkori szóhasználatot tükrözik (Promontfor] = Budafok, Tezeny = Tétény, Tőkelj - Tököl). Balta település helyét ugyan bejelölték, de a nevét nem tüntették fel. Név nélkül szerepel a térképen a Bentapatak - két tóvá duzzasztott szakasszal. Mivel a térkép elsősorban a Dunát és szigeteit kívánta szemléltetni, hiányoznak róla a szárazföldi utak. A térképen fokhálózat sincs feltüntetve. A 2. ábrán látható térképrészlet egy kb. 1785-ből származó úthálózati térkép kivágala. A mű címe: Mappa comitalus Albensis (Fejér megye térképe), jelzetszáma TK 1156. Készítője: Andrássy Antofnius]. A térkép méretaránya 1:144 000, nagysága 66x44 cm. Tájolása eltér a mai térképekétől, körülbelül 120°-kal elfordították az E-i iránytól K felé. filózata a 18. század végén A térkép információs tartalma meglehetősen szegény, domborzatot nem jelöl, vízfolyások közül is csak a jelentősebbeket. A településeket nagyságuk szerinti jelekkel és névvel tünteti fel. Minőségük szerint kétféle közutal ábrázol. Keltős vonal jelzi a főutat, melyből az érdi kivágaton keltő látható: az egyik Budáról indul. Tétényen, Erden, Ercsin át Adony, Dunaföldvár felé vezet; a másik Érd előtt ágazik ki az előbbiből és Marionvásáron ál Székesfehérvárra (Alba Regia, Alba Regalis) vezet. A térképen postakürt jelzi a postai állomási, a közlekedési távolságok kiszámításához pedig a nagyobb településekéi egyenes vonallal kötötték össze. A szaggatóit vonal Pest és Fejér megye határát jelöli. A 3. ábrán látható érdi térség Fejér vármegye 1794ben készüli latin szövegű térképéből származik (TF 12). Címe: Tabula Comitalus Albensis. Fejér megyén kívül tartalmazza Pest, Pilis és Solt vármegye csatlakozó területeit. A térkép méretaránya kb. 1:288 000, nagysága 50x33,5 cm. Rajzolója Libay József. Az itt bemutatóit kéziratos munkák közül ez a legszebb és a legrészletesebb térkép, mely a kor kiemelkedő kartográfusa, Ballá Antal alkotóműhelyéből kerüli ki. A dombokat, hegyeket csíkozással ábrázolja, gondosan közli a vízfolyásokat. A települések alaprajza vázlatos, tie a korábbi térképekénél szabatosabb. Városunknak mindkél nevét közli: „Érdalias Imásképpen] Hanzabék". Az in publikál) kivágalról lemarad! a jelmagyarázat (explicalio), ezért e helyt közöljük a nevek előtti latin rövidítések jelentéséi: O - Oppidum (kis város. Érd neve elölt is szerepel, a nagy O betűn belül egy kis p-vel), P = Possessio (birtok, falu, pl. P. Balta), Pr. = Praedium