Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Bernard Le Calloc'h: Kőrösi Csoma Sándor Egyiptomban. I. rész

kénytelenek voltak több napig várakozni. A határőrök csak akkor engedtek tovább őket Erdélybe, ha kiderült, hogy nem pestisgyanúsak. Igaz, a pestis ellenére akkoriban sokan utaztak Egyiptomba. Szinte naponta szálltakpartra a különféle szaktudományok képviselői és a kalandorok, mert 1820-ban „divatba jött" az egyiptológia, így Csoma jelenléte Alexandriában nem számított rendkívülinek. Hogyan tudott Csoma osztrák vízumot szerezni? Körösi Csoma Sándor tizennyolc napot töltött Alexandriában. Március 15-cn az osztrák alkonzultól, Francesco-Antonio Championtől ingyenes vízumot kapott az útlevelébe, mely szerint „l'entroscritto latoré parte per Beirut... in Soria", magyarul „az imént említett birtokos a szíriai Beirutba indul"." Két nappal később hajóra szállt és végleg elhagyta Egyiptomot. E vízumkiadás valóságos rejtély. Az. osztrák törvények értelmében a székely vándor a lehető legszabálycllenesebb helyzetben volt. Állítólagos „útlevele" egy közönséges halárátlépő engedély, mely eredetileg kizárólag egyszeri bukaresti utazásra, nem pedig világjárásra jogosította fel/ Azonkívül január 28-án érvényét vesztette. Ráadásul magyarul írlak, holott a rendes osztrák útlevél cz időben latinul, németül vagy franciául szólt, hogy érthető legyen idegen országokban is. Talán éppen az okmány magyarnyelvűségében van a rejtély kulcsa. A szövegel sem Champion, sem a kancellárja, Giuseppe Nizzoii nem tudták elolvasni, tehát Csoma magyarázatára szorullak. Elképzelhető, hogy a székely vándor elhitette velük, hogy ilyen az erdélyi útlevél. Akkoriban több hónap kellett ahhoz, hogy egy konzul utasítást kaphasson a felettesétől, mivel sem telefon, sem távíró nem létezett. Nem kérhetett információi Bécsből, de még Isztambultól sem. Saját magának kelleti döntenie. Úgy látszik, Csoma meggyőzte Champion!, és eltitkolta, hogy az. osztrák törvények szerint katonaszökevénynek számít. Az lehetett a szerencséje, hogy Champion nem ismerhette az Erdélyi bejedéi cmség alkotmányát, és a székelyek jogállását. Trieszti olasz voll, aki soha nem járt Ausztriában, sem Magyarországon. Nem beszélt németül, és a bécsi udvartól sem szokolt utasítást kapni. Felettese az isztambuli osztrák inlernunciatúra volt. Champion nem voll állami tisztviselő, sem diplomata. Nagybani sajtkereskedőként dolgozott. Triesztben született 1786. december 12-én. 1810-ben üzleti céllal érkezett Egyiptomba, majd letelepedett. Néhány év múlva az isztambuli intemuncius utasítási kapott Bécstől, hogy létesítsen konzulátusokat az Oszmán Birodalom legfontosabb kikötővárosaiban. Akkor kérték meg Champion!, hogy Alexandriában osztrák képviselő legyen. Ő elfogadta a kecsegtető ajánlatot, annak ellenére, hogy nem ismerte pontosan a konzuli kötelességeket. Főleg azt érzékelte, hogy a címmel erősítheti üzleti hímevét. Olasz származása kedvezőnek számítolt, mert az összes osztrákkonzul olasz, volt ebben az időben, és az olaszt használtakközös nyelvként. Akkoriban több olasz tartomány a Habsburg Birodalomhoz tartozott. Az. alexandriai európai kolóniának a többsége is olasz volt. Az alexandriai ügynökséget 1819-ben alkonzulátussá léptetlék elő. mert közben új konzulátust nyitottak Kairóban. Ezért a Körösi Csoma útlevelén levő vízum úgy hangzik: „Visto in questo imperiale e regio viceconsolato d'

Austria in Alessandria d'Fgitto...", mely a császári és királyi osztrák alkonzulálus látlamozását jelenti.