Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Bernard Le Calloc'h: Kőrösi Csoma Sándor Egyiptomban. I. rész

Alexandria látképe 1810-1820 között Champion előzékenysége Körösi Csoma Sándor iránt a későbbiekben is nagy jelentőségűnek bizonyult. Voltaképpen szívességből írta alá a vízumot, hogy Csoma könnyebben tudjon tovább utazni a török birodalmon belül. A vízumkiadás következménye az lett, hogy a székely vándor Latakiában és Aleppóban ugyanilyen vízumot kapott, noha nem volt rá joga. Valószínű, hogy Augustino Lazzari Latakiában és Esdras de Picciotto Aleppóban az alexandriai láttamozás hatására nem emellek kifogást az ellen, hogy ugyanazt tegyék, mint egyiptomi kollégájuk. Elképzelhető hogy Körösi Csoma Sándor a továbbiakban is hasonlóképpen járt volna cl Bagdadban, Kermanshahban, Teheránban és Meshcdben, ha ott is működtek volna osztrák konzulátusok. De Aleppótól keletre 1820-ban osztrák külképviseletek még nem léteztek, s ez megnehezítette Csoma helyzetét. Hol lakott Körösi Csorna Alexandriában? A székely vándor alexandriai tartózkodása alatt segítséget kapott Jose/Schäffcr nevű dél-liroli kovácsmeslcrtöl. Ezt a tényt fontosnak tartotta megemlíteni tibeti szótárának előszavában is. Mivel mindkelten beszéltek németül, gyorsan megbarátkozhattak. Feltehető, hogy Schaffertől szállást és ellátást kapott Csoma, és erről 14 évvel később sem feledkezett meg. Jószívű emberként (a good hearted man) említette, de több részletet nem árult el róla. Fellehelő, hogy Schaffet- a keleti városok szokott eloszlása szerint a kovácsok utcájában működtette a műhelyét és mellette leheléit a lakása is. Abban az időben Alexandria délkeleti fertályán volt egy városrész, melyet frank negyednek hívlak. Ott laktak és dolgoztak az európaiak. E negyedbe tömörültek az üzletek, a raktárak, a műhelyek, a boltok, valamint az európai konzulátusok körül a lakóházak. E negyed nem volt gettószerűen fallal körülvéve, nem volt a város többi részétől elszigetelve. Az európaiak szabadon közlekedhettek Alexandria egyéb kerületeiben is. Általában azért laktak az. európai negyedben, mert máshol nem volt nekik megfelelő lakás és környezet. Nem feledhető, hogy keresztényként éltek a moszlim vallású bennszülött arab lakosság körében. Az 1820-as évekből részletes térképek állanak a rendelkezésünkre. Az arra járó utazók leírásaiból pontosan tudjuk, hol volt a frank negyed, mettől meddig terjedt, amikor oil járt Körösi Csoma Sándor. A megmaradt okmányokból több utca nevét sikerüli megállapítani. így például a kovácsok utcájáét. Szűk, aránylag rövid sikátorról van szó, mely összekötötte a „Frank utcát" az „Al meidan" utcával. Közel volt az osztrák alkonzulátushoz, és még közelebb a negyed piacteréhez. Ha már tudjuk, hol voll Josef Schá'ffer műhelye, sejthetjük, hogy majdnem biztosan olt lehetett a lakása is. Ez alapján minden valószínűség szerint állíthatjuk, hogy 18 napos alexandriai tartózkodása során olt lakolt Körösi Csoma Sándor, amennyiben valóban Schaffertől kapott lakást és ellátást. Elméletileg a piactérre néző szállodában is lakhatott a székel)' vándor, mert akkoriban volt még pénze. E feltevés azonban két ok miatt nem valószínű. Egyrészt, miért köszönte volna meg Schaff er jószívűségét, ha nem éppen azért, mert megkímélte a lakás és az ellátás problémájától. Másrészt ismeretes, hogy mennyire takarékosan bánt pénzével még akkor is, ha volt. Egy fogadóban megszállni túlságosan drága dolog lett volna számára. Majdnem bizonyos, hogy a tiroli kovácsmester vendége volt és a Kovácsok utcájában tanyázott.