Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)
IN MEMORIAM - Kiss György (1914-1989). Rónai András (1906-1991). Kékkői László (1946-1991), Polgárdy Géza (1908-1991). Siklós István (1936-1991). Könnyű Lászó (1914-1992), Domokos Pál Péter (1901-1992)
Londonban telepedett le, önéletrajza szerint, „hogy ott az ősi India iránti vonzalmaimnak megfelelő tanulmányokat folytassak." A Londoni Egyetem Orientalisztikai és Afrikai Tanulmányok Intézetében szanszkrit nyelvet és irodalmat tanult. 1964-ben került a BBC-hez, ahol több mint negyed századot dolgozott. Tíz éven át, 1980tól 1989-ig vezette a World Service magyar osztályát. Nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a világ legelismertebb médiája korrekt, tárgyilagos hangnemben szólt sok milliós hallgatótáborához. Rendkívüli műveltségével, nem mindennapi munkabírásával nagy tekintélyt vívott ki magának a britek körében is. Kezdeményezője és egyik megalapítója volt 1964ben a jeles utazóról, Szepsi Csombor Mártonról - az első magyar nyelvű útleírás szerzőjéről - elnevezett irodalmi körnek, mely a Londonban élő magyarság Í ulturális egyleteként működött. Siklós István irodalmi munkássága, költészete küjn méltatást érdemel. „Csönd erdeje előtt" című verse a közelmúlt történelmének megrázó, döbbenetes tanúságtétele. 1983-ban két hónapot töltött Indiában, ahol elzaránIdokolt buddhista kegyhelyekhez, felkereste a tibeti tözösségeket és Dharamsalában meginterjúvolta a Dalai Lámát, akitől megkérdezte, hogy érez-e őmindenhatósága bármi sajnálatot azzal kapcsolatban, hogy Körösi Csoma megnyitotta a világ előtt Tibetet. A Dalai Láma azt válaszolta, hogy Tibet elszigeteltsége volt sajnálatos, és ezt már felismerték. 1984. február 14-én a Szepsi Csombor Irodalmi Körben tartott előadást „Körösi Csoma és a tibeti buddhizmus" címmel. Az irodalmi kör közadakozása eredményeként november 8-án a székely tudós emlékét idéző márványtábla került a Royal Asiatic Society székháza falára. Sok hasznos tanácsot, útbaigazítást adott régi magyar világjárókkal kapcsolatos kutatásaimhoz. 1989ben a BBC hullámhosszán sugárzott interjút készített Stein Aurél ázsiai és Torday Emil afrikai munkásságáról. Szerteágazó figyelmét a legapróbbnak tűnő magyar vonatkozású események sem kerülték el. Néhány hónappal halála előtt, a londoni magyar nagykövetség rendkívüli követeként és meghatalmazott minisztereként telefonon hívott fel, s nagy örömmel újságolta, hogy a British Museumban megnyílt Torday Emil afrikai gyűjtéseit bemutató kiállítás. Londonban hunyt el, de végakarata szerint szülőföldjén kísérték utolsó útjára. Önzetlen segítőkészsége, humánumot sugárzó meleg tekintete, bölcs szavai feledhetetlenek maradnak mindazok számára, akik ismerték és szerették. Kubassek János MEGHALT KÖNNYŰ LÁSZLÓ (1914^1992) Még megválaszolatlanul hevert asztalomon utolsó levele, amikor közölték a lapok a döbbenetes hírt: elhunyt Könnyű László, az ismert amerikai magyar költő, író, geográfus, tudománykutató. Könnyű László 1914. február 28-án született Tamási községben. A tanítóképző elvégzése után 1936-tól az Alföldön tanítóskodott. Alig volt 22 éves, amikor megjelent első verseskötete, az Útszéli fák. A háború után a szovjet megszállás elől 1945-ben először Ausztriába távozott, majd 1949-ben feleségével, Gelencsér Erzsébettel és három kis gyermekével (Ernő, József, Gabriella) véglegesen az Egyesült Államokban telepedett le. A St. Louis-i térképészeti intézetben kapott állást, ahol kartográfussá képezte magát. 1957-ben szerezte meg a térképészi oklevelet, majd 1965-ben a St. Louis-i egyetemen földrajzi diplomát nyert. Mialatt térképészként dolgozott, széles körű irodalmi és tudományos tevékenységet fejtett ki. Megalapította St. Louisban az Amerikai Magyar Szemlét és kiadót. Maga is sokat írt, 28 könyve jelent meg magyarul, 12 pedig idegen nyelveken. Az 1950-es évektől kutatta és gyűjtötte az Amerikába emigrált magyarok emlékeit, feldolgozta a Missouri és Mississippi völgyében megtelepedett magyarok történetét, és ezzel a könyvével - szavai szerint - százezer magyarnak adta meg a gyökerét. Sok irányú munkássága közepette nagy érdeklődéssel és szorgalommal gyűjtötte az Amerikában járt
