Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

IN MEMORIAM - Kiss György (1914-1989). Rónai András (1906-1991). Kékkői László (1946-1991), Polgárdy Géza (1908-1991). Siklós István (1936-1991). Könnyű Lászó (1914-1992), Domokos Pál Péter (1901-1992)

magyar utazókra vonatkozó anyagokat. Kiemelkedik közülök Xántus János működésének kutatása, akinek munkásságát angol és magyar nyelvű könyvekben, cikkekben adta közre. Ebből a témából készítette 75 éves korában doktori disszertációját, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1990-ben „summa cum laude" minősítéssel fogadtak el. Könnyű László dolgozta fel az Okinawa szigetén misszionáriusként szolgált és teljesen elfeledett Bettelheim Bemát munkásságát is. Ezen kutatásai közben került kapcsolatba a Magyar Földrajzi Múzeummal, melyet személyesen is felkeresett, és értékes tanulmányaival gazdagította a múzeum kiadványát. Újabb hazalátogatását tervezgette 1992 májusára, amikor 1992. február 24-én, 77 éves korában, váratlan szívroham kioltotta életét. A St. Louis-i Resurrection temetőben helyezték örök nyugalomra 1992. február 27-én. Könnyű László személyében a magyar geográfia egyik legaktívabb, legsokoldalúbb külföldre szakadt fiát veszítette el. Az asztalomon heverő levele megválaszolatlan maradt, de szívünkben örökre megőrizzük fáradhatatlan barátunk és segítőtársunk emlékét, a múzeum archívumában pedig gondosan vigyázzuk a hátrahagyott írásos munkáit. Balázs Dénes DR. KONNYU LASZLO FONTOSABB FÖLDRAJZI ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNETI MUNKÁI Hungarians in Missouri - Missouri Historical Review, XL VI. Apri 1952. 257-261. Az amerikai magyar irodalom története - St. Louis, I. kiadás 1962, II 1987. A Condensed Geography of Hungary - St. Louis, é.n. Eagles, Hungarians in Missouri Civil War - St. Louis, é.n. Két világrész turuljai - St. Louis, 1963. John Xantus, Hungarian Geographer in America (1851-64) - Americai Hungarian Publisher, Köln, 1965. Historical Highlights of Cartography (Ed.) - ACD Cartographic Training School. St. Louis, 1965. Hungarians in the U. S. A. An Immigration Study - St. Louis, 1967. A térkép rövid története - Amerikai Magyar Szemle. St. Ixmis, 1970 Acacias: Hungarians in the Mississippi Valley - St. Louis, 1976. Bettelheim Memorial Album. Trailblazer of Western Civilization - Si Louis, 1989. 1-110. A világjáró Xántus János Amerikában - Földrajzi Múzeumi Tanulmá nyok, 7., 1989. 15-20. \ Xántus János Amerikában - Bölcsészdoktori értekezés. Kézirat. - S' Louis - Budapest. 1989. 1-129. Bettelheim Bernát, a civilizáció magyar úttörője Okinawa szigetén Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 8., 1990. 33-36. Könnyű László és H. Miller Madden vitája Xántus János amerikí utazásairól - Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 11., 1992. (Posztu musz.) DOMOKOS PÁL PÉTER EMLÉKEZETE (1901-1992) „A moldvai csángó magyarok a világ legárvább, legelfeledettebb kisebbsége. Ne hagyjátok sorsukra őket, mert véretekből való véreitek ők! Naponta bár annyit gondoljatok rájuk, ameddig egy gyufaszál lángja ellobban!" - hallom a számtalanszor elhangzott intelmet. Hallom Péter bácsi, dr. Domokos Pál Péter hangját, ahogy számtalanszor hallottam zsúfolt előadótermekben, az Egyetemi Színpadon vagy a Budafoki úti lakásában. Domokos Pál Péter 1901. jún. 28-án született Csíksomlyón. Ott végezte elemi iskoláit és középiskolai tanulmányait is. 1916-ban az Erdélybe törő románok elől szüleivel Magyarországra menekült. Debrecenben folytatta tanulmányait. Kántortanítói oklevelet szerzett. Csíkkarcfalván majd a Hunyad megyei Vulkánban kántorizált. 1923-tól 1926-ig a budapesti Tanárképző Főiskolán matematika-ének szakon tanult. Hazatért Erdélybe és a Csíkszeredai Tanítóképzőben kezdett tanítani. Hamar felismerte, hogy a kisebbségi létbe szakadt, mély apátiába süllyedt erdélyi magyarságnak a megmaradáshoz lelki kapaszkodókra van szüksége. Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal együtt a legfőbb megtartó erőt ő is a néphagyományban látta. Székely népviseletbe öltözött, s erre bíztatta munkatársait is. Megszervezte az „Ezer székely leány napokat", kórustalálkozók sorát rendezte. Szinte feltámasztotta a már eltűnőben lévő székely népviselet divatját. Tevékenységére felfigyeltek a román hatóságok, eltiltották a tanítástól. Akkoriban jutott tudomására hogy Bartók Béla és Kodály Zoltán elvégezték magyar népzene összegyűjtését. Csupán Moldváb nem juthattak el a román hatóságok akadékoskodás miatt. Elhatározta, hogy összegyűjti a moldvai magya népdal és ballada kincset. 1929-ben indult el első gyűjtőútjára. Edényt árul fazekasnak álcázva magát, kóboros szekéren, szénáb 1991. május 9-én a Honvéd Művelődési Házban o Érdi Bukovinai Székely Találkozó megnyitó ünnepst gén: dr. Fábián János, dr. Domokos Pál Péter i leánya, Domokos Mária (Krizsovánszky Katalin felv