Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

MÚZEUMI HÍREK - Baktay Ervin szobra Érden (Kubassek J.)

A konferenciát Harmat Béla, Érd város polgármes­tere nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Érd kulturális életében a Múzeum kiemelkedő szere­pet játszik, s a város a jövőben is támogatni kívánja rendezvényeit, tevékenységét. Sorrendben az első előadási dr. Krizsán László tudományos főmunkatárs (MTA Világgazdasági Ku­tató Intézet, Budapest) tartotta, és a Kaukázus legko­rábbi, XIX. századi magyar utazóiról adott összefogla­ló ismertetést. Utalt az elfeledett világjáró, Orlay János és titkára, Jaksics Gergely utazásaira. Közreadta a kalocsai érseki levéltárban fellelt, eddig ismeretlen, Déchy Mórtól származó levelet. Dr. Balázs Dénes geográfus (Érd) Déchy Mór utazásai, expedíciói a Kaukázusban c. előadásában térképekkel illusztráltan dolgozta fel a tudós hét expedíciójának útvonalát. Dr. Szabó József kandidátus, tanszékvezető egyete­mi docens (Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debre­cen) Déchy Mór kaukázusi utazásainak geográfiai eredményeiről beszélt, részletesen elemezve a jeles tudós glaciológiai kutatásait. Déchy terepbejárásai, mérései során elsőként határozta meg a Kaukázus eljegesedett felszínének területét. Horváth Csaba (Természettudományi Múzeum, Budapest) bemutatta az expedíciók botanikai eredmé­nyeit, részletes értékelést adva a mohák és zuzmók feldolgozásáról. Déchy Mór és munkatársai, Lojka Hugó és dr. Hollós László botanikusok gyűjtéseikkel nagy mértékben hozzájárultak a hegyvidék növényze­tének megismeréséhez. Közel 900 fajt, fajváltozatot és formát gyűjtöttek, mintegy 1100 termőhelyről. Dr. Kubassek János múzeumigazgató (Magyar Földrajzi Múzeum, Érd) ismertette Déchy Mór levele­it, amelyek az MTA Kézirattárában maradtak fenn. Dr. Bidló Gábor geológus (Műszaki Egyetem, Bu­dapest) Schafarzik Ferencről tartott előadást, aki az 1886-os kutatóúton számos jelentős megfigyelést tett a leíró kőzettan és a morfológia területén. Futó János múzeumigazgató (Bakonyi Természet­tudományi Múzeum, Zirc) előadásában Laczkó Dezső geológusnak, a kegyes tanítórend tagjának, az 1902. évi expedíción tett megfigyeléseiről és geológiai ered­ményeiről adott ismertetést. Farkas Zoltán muzeológus (Olajipari Múzeum, Za­laegerszeg) röviden Összefoglalta Papp Károly geoló­gusnak az 1898. évi expedíción tett megfigyeléseit. Papp Károly dolgozta fel és publikálta a Déchy­expedíciók kőzetgyűjteményét. Dura Lajos (MFT Hegymászó Szakosztálya) az alpinizmus szemszögéből tekintette át Déchy és mun­katársai útvonalát. Déchy 22 hágón átkelve a Kauká­zus legeldugottabb vidékeire is eljutott, megelőzve az orosz szakembereket. A Kaukázus csúcsainak megmá­szása mindenkor kiemelkedő teljesítménynek számít. Példázza ezt Víg Károlynak (Savaria Múzeum, Szombathely) az előadóülés végén tartott diaképes élménybeszámolója is az Elbrusz és Kazbek csúcsok megmászásáról. A konferenciát dr. Gábris Gyula egyetemi docens, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára zárta. Fájó pontként emelte ki, hogy manapság kevesen tartják számon, hogy hazánk fiai a múlt században kimagasló érdemeket szereztek az Európa és Ázsia határán húzódó magashegység megismerésében. Beszédében Ígéretet tett arra, hogy az MFT kezdeményezni fogja Déchy Mór egykori Eötvös utcai lakóházán emléktáb­la elhelyezését, melyet dr. Krizsán László javasolt. Reményét fejezte ki, hogy az előadóülésen elhangzot­tak a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok hasábjain is közkinccsé válhatnak, s a nehezedő gazdasági helyzet ellenére is sikerül felállítani Déchy Mór mellszobrát a Múzeum parkjában található geográfusok panteonjá­ban. Sajnálatos, hogy az MFT egyik alapítójáról és későbbi tiszteletbeli tagjáról még nem neveztek el utcát Budapesten. Talán lehetne pótolni a mulasztást. Puskás Katalin BAKTAY ERVIN SZOBRA ERDEN Nehéz időkben mindig nagy szükség van olyan példaképekre, akik erőt adhatnak, reménységet sugallhatnak az egyre nehezebb feltételek között végzett munkához, mindennapi életünkhöz. Ilyen emberek közé tartozik a világjáró orienta­lista ós indológus, Baktay Ervin. Neve még életé­ben fogalommá vált. Indiát bemutató, a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban megje­lent útleírásai, A Földgömb hasábjain publikált cikkei nagy népszerűséget szereztek számára a szellemi értékek tisztelői körében. Baktay az indiai kultúra legnagyobb hatású magyarországi közve­títője volt. Lenyűgöző írásaival épített hidat a nyugati és keleti műveltség között. Indiai tartózkodása meghatározta további élet­pályáját. Önerőből, független emberként biztosí­totta megélhetését. Az indiai maharadzsák udva­rában festőművészként dolgozott, így teremtve elő létfenntartása, utazása költségeit. A Himalája tövében elterülő szubkontinens leg­avatottabb ismerőjeként jelenítette meg India tája­it, városait, népeinek mindennapi életét. A muzeo­lógusok is sokat köszönhetnek személyének. A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum munkatársaként világhírű gyűjteményt dolgozott fei, illetve tett közkinccsé. A hivatalos elismerés azonban hosszú ideig elmaradt. Baktay politikai okokból a tudományos közélet perifériájára szorult. Régi adósság tör­lesztésére került sor 1991. szeptember 29-én

Next

/
Thumbnails
Contents