Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)
MÚZEUMI HÍREK - Múzeumbővülés 1991 ben (KovácsS.) - A Dudar gyűjtemény (Puskás K)
vasárnap délután, a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében. A neves világjáró tudósainknak emléket állító szoborpark Domonkos Béla szobrászművész alkotása révén újabb értékes szoborportróval gyarapodott. Az Érdi Napok keretében lezajlott rendezvényt a város önkormányzata nevében Harmat Béla polgármester nyitotta meg. Dr. Katona Tamás, a Külügyminisztérium politikai államtitkára beszédében kiemelte Baktay Ervinnek Stein Aurélhoz fűződő szakmai kapcsolatát, barátságát, mely Ázsia megismerésében gyümölcsözően gyarapította tudásunkatetávoli világrészről. Avatóbeszédében utalt arra a „kultúrdiplomáciai" szerepre, amit a magyarság legkiválóbb képviselői önszántukból, saját, szerény erőforrásaikra támaszkodva tettek, s amivel elismerést szereztek hazájuknak. A műalkotást ós a szobrászművészt dr. Losonczi Miklós művészeti író, főiskolai tanár mutatta be. Donkó Ignácné Csuka Zoltán: Körösi Csoma Sándor című versének elszavalásával emlékeztetett Baktay Ervin lenyűgöző műveire, melyekben a székely tudóst példaképül állította az ifjúság elé. Az érdi Bukovinai Székely Népdalkör, KókaRozáliaközreműködésével adott műsora Csoma szülőföldjének a hangulatát idézte fel. Az ünnepség mintegy 300 főnyi résztvevője között megjelent SurinderLalMalik, az Indiai Köztársaság nagykövete, ós a tudós özvegye, Baktay Ervinné, Aditi. Katona Tamás lerántja a leplet Baktay Ervin szobráról (a leleplezett szobor a hátsó borítón látható) Baktay Ervin Dunaharasztiból indult nagyívű életpályája 1963-ban ért véget. Szellemi öröksége azonban máig elevenen hat. Körösi Csoma Sándor követőjének szobra méltó helyre került. Antal Károly nagyszerű műalkotása mellett példázza az emberi helytállást. Kubassek János Múzeumbovülés 1991-ben Jelentős mérföldkőnek tekinthető a múzeum tárgyi feltételei fejlődésében, hogy a Polgármesteri Hivatal döntése értelmében a múzeumhoz csatolták az eddigi házasságkötő termet és a hozzá tartozó két kis irodát és folyosórészt. Ezzel régi álma teljesült a múzeum kollektívájának, mert előadásaikat végre saját termükben és valóban reprezentatív, méltó környezetben tudják immár megtartani. A hatalmas terem alkalmanként időszaki kiállításoknak is helyet tud adni, mint ezt a mindjárt ez év őszén megrendezett KALOT népfőiskolai mozgalommal kapcsolatos időszaki tárlat is bizonyította. A termet városi rendezvények számára alkalomszerűen természetesen a jövőben is rendelkezésre bocsátja a múzeum. A folyosón pedig leválasztottunk egy újabb kis irodát az előrelátható személyzetbővülésre is gondolván. Az eddigi - rövid ideig használt - udvari irodákat más hivatalok vették birtokba. Kovács Sándor <A mi^%(j^^^vi ( BH ( Y Az országban egyedülálló gyűjtemény került a Magyar Földrajzi Múzeum tulajdonába. Dudar Tibor (nevét ott találjuk a legtöbb térképen) főszerkesztőként a Kartográfiai Vállalatnál dolgozott 1991-ig. Összegyűjtötte mindazokat a térképeket és kiadványokat, amelyek a Kartográfiai Vállalat gondozásában eddig megjelentek. Nyugdíjazása után a közel 8800 tételből álló anyagot önzetlenül múzeumunk térképtárának adományozta. Az 1954. december 1-én alakult Kartográfiai Vállalat a polgári térképkészítés és kiadás országos központja Magyarországon. Feladata, hogy ellássa az ország lakosságát, valamint a különböző vállalatokat és intézményeket olyan térképekkel és térképészeti kiadványokkal, melyekre nap mint nap mindenkinek szüksége van. A polgári térképészetben a vállalat egyedülálló helyzetben van. A térképek minőségére szakemberek felügyelnek. A Dudar Tibor által adományozott anyagban megtalálható térképek csoportosítva a következők: - térképáttekintők, felmérési térképek -alakrajzi térképek, alakföldrajzi térképek