Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

MÚZEUMI HÍREK - Kőrösi Csoma ünnepség ésdiákvetélkedö Érden (Kubassek J.) - Előadóülés a Kaukázus magyar kutatóiról (Puskás K)

MÚZEUMI HÍRADÓ KÖRÖSI CSOMA EMLÉKÜNNEPSÉG ÉS DIÁKVETÉLKEDŐ ÉRDEN Körösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából 1992. április 10-én koszorúzási ünnepségre és tudományos előadóülésre kerüli sor a Magyar Földrajzi Múzeumban. Antal Károly, Munkácsy-díjas szobrászművész által készített Körösi Csoma Sándor szobornál Harmat Béla, Érd város polgármestere köszöntölte az egybegyűlteket. Dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára beszédében kiemelte, hogy a magyarság legkiválóbb tudósai, feltalálói számottevő értékekkel járultak hozzá a világ haladásához. Körösi Csoma Sándor munkássága, nemzetközileg számon tartott eredményei mellett felülmúlhatatlan szerepet játszik nemzeti önbecsülésünkben. Az államtitkár hangsúlyozta, a jövő építéséhez erkölcsi cölöpökre van szükség. A hit, a kitartás, az áldozatvállalás, a más kultúrák felé való nyitottság és a tolerancia olyan értékek, melyekre a jövőben is nagy szükségünk van. Dr. Fehérváry Géza professzor kiemelte, Körösi Csornát az iszlám világban is nagy tisztelet övezi, s munkásságát még Szaúd-Arábiában is nyilvántartják. A koszorúzási ünnepséget követő emlékülésre a múzeum konferenciatermében került sor. Szilágyi Ferenc (KLTE, Debrecen) A tudós és az ember - a Csoma jelenség a nemzettudatban című előadásában elemezte a székely tudós jellemvonásainak irodalmi életünkre gyakorolt hatását. Kollár Albin iskolaigazgató (Körösi Csoma Altalános Iskola, Dunakeszi) Körösi Csoma, mint példakép a tanári munkában címmel mutatta be az iskolai hagyományápolás eredményeit. Térjék József egyetemi tanár (ELTE, Budapest) Körösi Csoma Sándor szellemi öröksége címmel mutatott rá azokra az általános érvényű és tibetisztikai összefüggésekre, melyek a székely tudós munkásságának köszönhetők. Somlai György orientalista (Érd) Csoma pedagógiára gyakorolt hatását elemezte. Kubassek János (Magyar Földrajzi Múzeum, Érd) Körösi Csoma Sándor és a geográfia címmel ismertette a tudós világjáró földrajzzal való kapcsolatai. Az ünnepségen Khalid Amir Khán, Pakisztán nagykövete is megjelent. A Körösi Csoma-szobor talapzatánál elhelyezett koszorúk, s a mintegy 150 ember részvétele jelezte, hogy az érdeklődés továbbra is igen élénk a világhírű tibetológus iránt. A Körösi Csoma Sándorral kapcsolatos rendezvények keretében április 30-án került sor az iskolások szóbeli vetélkedőjének döntőjére. A versenyt Szedlacsek Emilia, a Polgármesteri Hivatal közművelődési előadója vezette. A zsűri munkáját önzetlenül segítették Donkóné Simon Judit és dr. Urbánné Végvári Judit tanárnők. A szoros küzdelemben a 4. számú Altalános Iskola Dardzsiling nevű csapata érte el az első helyezést. Tagjai: Hazenauer Mercédesz, Kis Anita, Kis Sándor és Szabó Árpád voltak, akiket Szabó Margit tanárnő készített fel. A második helyezést a Bolyai Általános Iskola, Somlai Györgv állal indított Tibet nevű csapata {Antunovics Anita, Tar Gabriella, Tóth Eszter és Cinis Gabriella) érte el. A harmadik helyezettek ugyancsak Somlai György tanítványai, Bellán Szilvki, Bognár Katalin, Goda Tamás és Jávorszki Adrienn lettek. Az első helyezettek nyári jutalomtáborozáson vehettek részt az Aggteleki-karsztvidéken. Külön elismerés illeti Kovács Sándor múzeumi népművelőkönyvtárost a vetélkedő megszervezéséért és lebonyolításáért, valamint a diákokat felkészítő, áldozatkész pedagógusokat, Csejtei Terézt, Csuta Cecíliát, Györky Károlyt, Román Lászlónét, Siposné Szigethy Annát, Szabóné Bánpataki Mártát és Szálkai Sándornét. Kubassek János ELŐADÓÜLÉS A KAUKÁZUS MAGYAR KUTATÓIRÓL 1991. október 31-én előadóülésen emlékeztek meg a Kaukázus tudományos feltárásában kiemelkedő szerepet játszott magyar kutatókról. Az esemény rendezője a Magyar Földrajzi Múzeum és a Magyar Földrajzi Társaság volt. Az előadók elemezték az őshazakutatók, a természet- és társadalomtudományok képviselőinek munkásságát, tevékenységük eredményeit. A hegyvilág legkitűnőbb feltárója és ismertelője Déchy Mór volt, aki expedíciói során a legjelentősebb kutatásokat végezte el, a vállalkozások körültekintő szervezésének és szerencsés személyi összetételének köszönhetően. Kaukázusi útjaira geológus és botanikus szaktudósokat is magával vitt, akik kutatásait a saját szakmai területükön kiegészítették.