Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. KubassekJános: Körösi Csorna Sándor és a geográfia

A Bengáli Ázsiai Társaság székháza Kalkuttában (Kubassek J. felv., 1987) munkájában tükröződik az a földrajzi összefüggéseket érzékeltető szemléletmód, melynek elsajátításában nagy szerepe volt Benkő Ferencnek. Csoma aprólékosan ismertette az elzárt ország földrajzi viszonyait, a domborzatot, a hegyláncokat, a vízfolyásokat, a völgyeket. Igen részletesen foglalkozott a határtartományokkal, különösen az Indiával és Kínával szomszédos vidékekkel. A mai világ eseményeiben való eligazodásban sokat segítenek Csoma Ladák helyzetéről írt sorai: „Ladák tartomány hajdani neve Mar-yul, ntaiglan is saját fejedelme alatt áll, de a chinaiak politikai irányához alkalmazkodni kénytelen.. .Leh (slé) a tartomány fővárosa, fejedelmi székhely, és tekintélyes város: Turkestan, Lhassa és a nyugat-éjszaki India, t.i. a Panjab között létezik. Kasmirtól keletre 15-20 napi távolságra fekszik ugyan azon, t.i. a 34' szélesség alatt " (DUKA T.1885). Ladák ma India része, de Akai Chin nevű tartományának hovatartozása 1962-ben fegyveres határkonfliktushoz vezetett Kínával, s jelentős része napjainkig kínai közigazgatás alatt áll. Csoma leírásában szembetűnő a közlekedési kapcsolatokra való utalás, valamint Ladák koordinátarendszerben való földrajzi helyzetének meghatározása. Körösi Csoma Sándor oknyomozó, összefüggéseket feltáró részletességgel, ugyanakkor lényeglátó módon plasztikusan ábrázolja a természeti környezetet, melyben a tibetiek élnek. „...Ladákban a hegyek csupa kopárság, minden fa, fű és növény nélküliek. A völgyekben, ahol a mezők mesterséges vízáradatnak vannak kitéve, többféle gabonanem míveltetik, különösen az árpa, búza, tatárka, köles, lencse, stb. Nári tartományban s Tibet északi pusztáin gyógyszernövények és füvek találtatnak, valamint jó legelök is, de búzatermő föld ott nem létezik, s ami gabonára a lakosokruik szükségök van, azt a Nári déli részeiből kell beszerezni, adván érette csereképpen: vakot, juhot, gyapjút, posztót, sót, bóraxot. " (DUKA T. 1885) Csoma dolgozata bizonyság arra, hogy figyelmét nem kerülték el a természetföldrajzi tényezők és a termelési lehetőségek közötti összefüggések, valamint a különböző természeti adottságú tájak kereskedelmi kapcsolatai. Csoma Tibet példáján a természetes tájalkotók számbavételén túlmenően a kor színvonalán álló leírást ad a tájtényezők egymáshoz való kapcsolatáról. „Jéghegyek (Glaciers). Tibet több hegyláncainak csúcsai egész éven át jéggel fedvék, de ezek között különösen négy jéghegy van, melyek mindenkor fagyott hóval vannak betakarva t.i. Tisé, a Hayó, a Shampo és a Pulé" (DUKA T. 1885). Csoma Tibet ásvány- és gyógyvizeinek leírásánál utalt az emberi hasznosítás lehetőségeire is. „Az U és Tsang tartományok területén találtatnak hővizűforrások, melyek bőrbajoknál s a köszvény gyógykezelésénél használtatnak "(DUKA T.1885). ' Csornának köszönhető egy tibeti gejzír minden bizonnyal első említése is: „...a Maphan tavától keletre fekvő bérezek között ily meleg forrás nagy számban találtatik, különösen van ott egyföldhorpa-