Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Tulogdi Jánosra emlékeztünk (Altay F. L.)

DR. TULOGDI JÁNOSRA EMLÉKEZTÜNK 1991. október 11-12. Születésének 100. évfordulóján felemelő és emberi nagyságához méltó tisztelgő ünnepségsorozat keretében emlékeztünk dr. Tulogdi Jánosra. Mint földrajztudós és egyetemi tanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület egykori alelnöke, valamint folyóiratának, az „ERDÉLY'-nek szerkesztője, elévülhetetlen érdemeket szerzett mind a földtudományok művelésében és népszerűsítésében, mind a kulturált természetjárás és a már akkor szükségszerű természetvédelem meghonosításában Erdély földjén. A megemlékezés első napjának eseményei október ll-én Kolozsváron, míg a második nap rendezvényei október 12-én Jordán, Tulogdi professzor úr szülővárosában zajlottak le. Különben ez a nap születésének napja is (1891. október 12.) A jól megszervezett kétnapos program a Házsongárdi temetőben vette kezdetét, ahol a sírra - az ide érkező több száz meghívott és érdeklődő jelenlétében - az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyezte e' kegyelete jeléül virágkoszorúját. A sírnál az emlékbeszédet Benedek Zoltán nagykárolyi tanár és földrajzi szakíró tartotta, aki nemcsak a Bolyai Tudományegyetemen volt tanítványa Tulogdi professzornak, hanem a nagyhírű kolozsvári Református Kollégiumban is. Visszaemlékezéseiben a szónok felidézte dr. Tulogdi János kifogástalan erkölcsi tartását, nemzedékek példaképét, a mindig tevékeny tudós és nevelő egyéniségét. A koszorúzás után tudományos ülésszaknak beillő emlékünnepélyre került sor a Protestáns Teológiai Intézet patinás, zsúfolásig megtelt dísztermében. Itt az elnökségben helyet foglaltak Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának elnöke, dr. Tóvissi Józsel'egyetemi lektor, az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke, Ajtay Ferencet, a centenáriumi szervező bizottság tagja, Bálás Árpád marosvásárhelyi tanár és dr. Molnár Jenő nyugalmazott egyetemi professzor. Benkő Samu történész, tudományos kutató megnyitó beszédében megelégedését fejezte ki a megemlékezés iránt való nagy érdeklődés és lelkes részvétel felett, majd ecsetelte a kort, amelyben Tulogdi professzor úr élt és dolgozott. Megállapította, hogy abban a korban is csaknem ugyanolyan nehézségek voltak jelen, mint a mai megpróbáltatásokkal tele társadalmunkban. Felhívta a figyelmet arra, hogy Tulogdi professzor itthon maradása és helytállása Erdélyben, a két világháború közötti sanyarú időkben példaértékű volt, és ez arra int, hogy napjainkban is a legfontosabb feladat helyben maradni a szülőföldünkön és dolgozni. Beszédének végső kicsengése az volt, hogy nem nyugodhatunk addig, amíg a volt Református Kollégium és a Bolyai Tudományegyetem, - amefyekben Tulogdi professzor tanított, - nem kerülnek vissza jogos tulajdonosa, az erdélyi magyarság birtokába. Az emlékünnepélyen a következő előadások hangzottak el, mind a hajdani Tulogdi-tanítványok részéről: - Tulogdi János a tanár és nevelő. Előadó Bálás Árpád. - Tulogdi János a természetjárás és természetvédelem apostola. Előadó Ajtay Ferenc. - Tulogdi János a tudós és tudománynépszerűsítő. Előadó dr. Molnár Jenő. - Tulogdi János az ember és példakép. Előadó dr. Tóvissi József. Tulogdi János síremléke a Házsongárdi temetőben Az Erdély-szerte ismert és nagyra becsült professzor életművének méltatása után a résztvevők hangszalagról meghallgatták dr. Tulogdi János intelmeit és az általa élethűen előadott élménybeszámolók részleteit, miközben Nagy Arisztid diapozitíveket vetített János bátyánkról. A második nap ünnepségei az ótordai református templom kertjében folytatódtak, a leleplezésre előkészített emléktábla előtt. Az emléktábla megtervezésében, kivitelezésében és elhelyezésében Gyurka László, az E.K.E. alelnöke vállalt jelentős szerepet. Az ünnepséget 10 órakor dr. Tóvissi József, az E.K.E. elnöke nyitotta meg, majd kezdetét vette az ökumenikus istentisztelet. A vendéglátó tordai református egyházközség nevében Geréb Dániel lelkipásztor úr hirdetett igét, utána Fazekas Ferenc unitárius tiszteles ur és Barialis Árpádom katolikus plébános úr hívták fel a figyelmet az összefogás, az egyetértés és az egyúttmunkálkodás időszerűségére. Mindhárom igehirdető kiemelte a múltba nézés fontosságát, nagy elődeink emléke iránti tiszteletünk szükségességét, hogy példájukból, egykori szilárd magatartásukból erőt meríthessünk mai megpróbáltatásaink elviseléséhez és leküzdéséhez. Nem véletlen, hogy hangsúlyozták a toleranciát,