Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Benyovszky-kiállítás Dunaföldváron (Kovács S. )

a túrelmességet, hisz az 1568-as Tordai Országgyűlésen hirdették ki a vallásszabadságot: „Ne szidalmaztassák senki az religióért senkitől!". Az emléktábla leleplezése után dr. Újvári Józsel'egyetemi tanár méltatta Tulogdi János határtalan ragaszkodását a szülőföldhöz és annak szorgalmas népéhez, munkálkodását az erdélyi magyarság felemelkedéséért és a földrajzoktatás korszerűsítéséért. A Magyar Földrajzi Társaság nevében dr. Rétvári Lászió\o\mícso\]a a magyarországi földrajzosok üdvözletét. Ezután felejthetetlen szemé­lyes élményeit elevenítette fel Tulogdi professzorral. „Nekem összes­ségében csupán legfeljebb egy-két nap jutott, hogy Tulogdi professzort hallgathassam. Mégis úgy érzem, hogy annyi tudást, tárgyszeretet adott nekem, hogy Tulogdi Jánost professzoromnak nevezhetem, tanítómesteremként tisztelhetem én is..." A tordai Jósika Miklós Művelődési Kór nevében Imreit Lajos nyugalmazott tanár úr mondott beszédet, kidomborítva dr. Tulogdi János egyéniségének példamutató szerepét, lelki nagyságát és szüntelen kötődését szülővárosához, Tordához. Centenáriumi emlékünnepély Kolozsváron DrTULOGpl JANÍ Újvári József beszél a tordai emléktábla avatásakor Az emléktábla leleplező ünnepsége után a résztvevők az ótordai református egyházközség vendégei voltak. A kora délutáni órákban az emléktáblához érkezett az Erdélyi Kárpát Egyesület fiatalokból álló, Tulogdi-emléktúrán lévő csoportja, melynek tagjai gyalog tették meg az utat Kolozsvártól a Tordai-hasadékig. Az emléktáblánál a következő szervezetek helyezték el koszorúju­kat: az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Magyar Földrajzi Társaság, a tordai Jósika Miklós Művelődési Kör, az Apáczai Csere János Baráti Társaság, valamint a kolozsvári Modellezők és Vitorlázórepülők Egyesülete, a Kelemen Lajos Műemlék­védő Társaság. Ajtay Ferenc László BENYOVSZKY EMLÉKKIÁLLÍTÁS DUNAFÖLDVÁRON Az Afrika-kutatás immár több éve hagyományos emlékhelyének számító dunaföldvári Vármúzeumban Magyar László, Teleki Sámuel földrajzi felfedezők után ezúttal Benyovszky Móric világutazónk emlékki­állítását rendezte meg dr. Krizsán László, a történe­lemtudomány doktora. 1991. szeptember 20-án, a kiállítás megnyitójának népes közönsége körében üdvözölhettük a Be­nyovszky család ma élő leszármazottait, valamint a rendezvényt jelenlétével megtisztelő dr. Vitár László akadémikust, történészt. Megnyitó beszédében dr. Krizsán László hangsúlyozta, hogy Benyovszky Mó­ricról ezúttal nem mint afrikanistáról, hanem elsősor­ban, mint a bolserecki felkelés szervezőjéről kíván képet festeni. Előadása az általa oroszországi levéltári kutatás révén feltárt nagyjelentőségű dokumentumra, a bolserecki felkelés kiáltványára épült. Ebből meg­tudható, hogy Benyovszky azon katonatisztek társasá­gában volt Kamcsatkán száműzetésben, akik II. Kata­lin törvénytelen uralma ellen felemelték szavukat. Sorstársaival 1771. április 21-én éjjel hajtotta végre azt a zendülését, amelynek manifesztuma, mint az első oroszországi átalakulási program - Krizsán László szerint - egész Európára kisugárzó jelentőséggel bír. A manifesztum számos elemét a két év múlva kirobba­nó Pugacsov-féle felkelés programjában és később a dekabristák társadalmi elképzeléseiben is fellelhetjük. A metszetekből, festményekből és néprajzi tárgyak­ból (pl. szarvasbőrrel fedett sítalp) összeállított ötletes kiállítás is sikeres hozzájárulás volt a köztudatban Benyovszkyról élő hamis kalandorkép módosításához. A kiállítás utalt - külön tablóval - a téma földrajzi vonatkozásaival már eddig is eredményesen foglalko­zó Magyar Földrajzi Múzeum ez irányú rendezvénye­ire és kiállítására is. Kovács Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents