Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Hatvány Bertalan (1900-1980) (Demény-Dittel L.)
Ez volt a szakvéleménye Rákosiié Ács Klára pszichografológusnak is. Az analízis részletes ismertetése meghaladja ennek a beszámolónak a kereteit, az életkorra vonatkozóan azonban határozottan az volt a szakértői megállapítás, hogy a kézírás 25-27 éves férfi érettségét mutatja, de ténylegesen ifjabb ennél, ám 20-22 évesnél nem fiatalabb. Semmi esetre se lehet 15 esztendős. Ehhez mérten az 1752. évi keresztapaság mellett ez a krakkói levél s annak grafológiai analízise is újabb adat azok sorában, amelyek a biográfiai állításokkal egybehangzóan azt valószínűsítik - vagy inkább bizonyítják -. hogy Benyovszky Móric Ágost, a világutazó, éppen kétszázötven évvel ezelőtt, 1741. szeptember 20án született. Dr. Szádeczky-Kardoss Inna JEGYZETEK 1. A kérdéssel a Földr. Múz. Tan. 3. számának (19871 több cikke foglalkozott, Benyovszky' halálának 200. évfordulóján. 2. Verba: ma Verbova Szlovákiában. A korabeli anyakönyvek a pozsonyi Statny Oblastny Archiv-ban (S0BA1 vannak. 3. SOBÁ: ltsz. 2731/33. pag. 4. A Francia Nemzed Levéltárban levő tanúsítvány szerint „Móric, I-ajos, Ágost" nevekkel keresztelték. Ezek közül a Lajos nevet - az eddig megismert adatok szerint - csak külföldön (pl. Franciaországban) használta. De egyik kisfia is viselte „Károly, Móric, Lajos, Ágost" névre keresztelve. 5. SÓBA: ltsz. 2731/60. pag. 6. A levél fénymásolatát Albyn atya bocsátotta rendelkezésemre. Segítségét ezúton is hálásan köszönöm. 7. Benyovszky Sámuelné Révay Róza bárónő meghalt 1760. július 26-án Verbón. SÓBA: ltsz. 2739/349. pag. 8. Meghalt Győr-Révfaluban, Lendvay Lászlóné Benyovszky Mónikánál 1766. október 8-án. (MÓL: A. 1750. ntikrofilmdoboz, a győr-révfalui r. kat. plébánia sepultoriumából.) - A Földr. Múz. Tan. 3. számának (1987) 64. oldalán közzétett családtörténeti adatok némelyike pontatlan, igy ebben is kiigazításra szorul. 9. Báró Révay Boldizsámé sz. báró Schlosspergh Teréz meghalt 1765. november 7-én Verbón. (SÓBA: 1 tsz. 2739.) HATVÁNY BERTALAN (1900-1980) A Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. számának 62. oldalán „Ki tud róla?" címmel a szerkesztő felhívással fordult az olvasókhoz néhány magyar utazó személyi adatainak felkutatása céljából. A jegyzékben szerepel Hatvány Bertalan is, akinek ázsiai utazásai kapcsán jelentek meg írásai. Én, mint szülővárosom, Hatvan egyik helylörténésze, már több éve foglalkozom a I látvány- család történetével és Hatvány Bertalanról is számos érdekes adattal szolgálhatok. Sajnos neve nem szerepel sem a Magyar Életrajzi lexikonban, sem az Új Magyar Lexikonban; a Magyar írók Lexikona és a Magyarok a nagyvilágban c. lexikon is csak keveset ír róla. Hatvány Bertalan 1900. május 27-én született Hatvanban. A dúsgazdag Hatvany-Deutsch József báró, cukorgyár-tulajdonos és Lackó Fanny fia. Három testvére volt: Lily (író), Endre (gyáros) és Antónia (építész). Unokatestvére Hatvány Lajos írónak. Hatvány Ferenc festőnek. A főleg értelmiségiekből álló család tagjaként Hatvány Bertalan „nem esett messze a fájától". Eredetileg vegyészetel tanult Budapesten, majd az I. világháború ulolsó hónapjaiban önkéntes honvédlűzér volt. A háború után „üzleti mesterséget" tanult Hamburgban, Berlinben és New Yorkban. 1 luszonöl évesen tért haza Amerikából, jókora kerülővel, Dél-Ázsián keresztül. Ez az utazás, Kína ősi történelmének és India szellemiségének megismerése óriási hatással volt az ifjú Hatványra: egész életre eljegyezte magát az orientalisztikával. Családjának gazdasági levékenységeiből nem vonhatta ki magát, a dédnagyapja, Deutsch Ignác által alapított Concordia Gőzmalom névleges igazgatója lett. Napi üzleti munkája végeztével Kína és India művészettörténetének, művészetének tanulmányozásával foglalkozott, orientalisztikai írásai sona jelenlek meg. Fő munkája, az „Ázsia lelke" c. könyve 1935-ben látott napvilágot, és elnyerte vele a pécsi egyelem filozófiai doktorátusát. E művéről József Altila írt kemény kritikát a Szép Szó c. folyóirat 1936. évi márciusi számában. Megállapította, hogy Hatvány Bertalan a Kelet mítoszai, művészi őscmlékei és kultikus jelképei hatására elfogadta Bans Hörbigcr elméletét az Atlantiszról, a feltételezett elsüllyedi világrészről. Szerinte Hatvány Bertalant a Gondviselésről alkotott vallásos érzések vezérelték Ázsiába, Ázsia „lelkének" vizsgálatára. Hatvány érdeklődését azonban az ázsiai népek növekvő nacionalizmusa is felkellette, aki ekkor már a Magyar Keleti Társaság titkára volt. Hatvány „Ázsia lelke" c. könyvét Hevesi András író ismertette a Tükör c. folyóirat 1935. évi 2. számának 75. oldalán, valamint Karinthy Frigyes A Toll c. lap 1935. évi 79. számának 108-109. oldalán. Hatvány Bertalan szoros kapcsolatban állott korának jeles íróival, költőivel, elsősorban József Attilával. Megalapította és anyagilag támogatta a Szép Szó c. radikális, értékőrző polgári lapot, melyben „Mondjuk János" írói álnéven számos tanulmánya jelent meg. Az erősödő fasiszta jelenségek elől 1938-ban emigrációba távozott. Az emigrációja során Hatvány Bertalan először hoszszabb keleti utazást telt Indiában, Indonéziában és Vietnamban, majd Párizsban telepedett le. Kisebb megszakításokkal otl élt haláláig. Folytatta orientalisztikai tanulmányait, melynek egyik fő terméke Lao Tze, VI. századi kínai bölcs Tao Te King című filozófiai költői remekének magyar fordítása, mely először 1957-ben, majd átdolgozva 1977-ben jelent meg Münchenben. Hatvány Bertalan nemcsak lélekben őrizte meg magyarságát, de sohasem vett fel idegen állampolgárságot. A különös életutat bejárt embert 80 évesen, munka közben érte a halál Párizsban. 1980. július 24-én. Demény-Dittel Lajos A szerkesztő kiegészítése: Demény-Dittel Lajos írását Hatvány Bertalan életművéről csak kivonatosan közöltük, kiadványunk jellegének megfelelően az utazásokkal kapcsolatos részeket emeltük ki belőle. A teljes kézirat, valamint a hozzácsatolt részletes bibliográfia megtalálható múzeumunk archívumában.