Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Még egy festmény Körösi Csorna Sándorról (Patay P.-né)

MÉG EGY FESTMÉNY KÖRÖSI CSOMA SÁNDORRÓL A „Földrajzi Múzeumi Tanulmányok" 8. számában (1990. 43-48. p.) érdekes tanulmány jeleni meg Bemard Le CaUoc'h (Paris) tollából, amelyben részletesen foglalkozik Körösi Csorna Sándor külsejével, összevetve az egyetlen, életében Schoeffi Ágoston Theodor által 1840ben készített ceruzarajzban rögzített vonásokat Vidor Jacquemonl által 1830-ban leírtakkal. A szerző e tanulmányában bemutatja a nagy székely vándornak általa ismert, a Schoefft-féle rajz alapján utólag készült ábrázolásait is, értékelve, mennyiben adják azok vissza Csorna egykori arcvonásait. A cikkben leközöli ábrázolásokon túlmenően van azonban a tibetológia megalapítójának egy olajfestménye a Széchényi Könyvtár Térképtárában is, amelyet mintliogy elkerülte a szerző figyelmét, - most itt mutálunk be. E festményt Nemes Klára, a Térképtár korábbi vezetője szerint (aki értesülését az elődeitől nyerte). Karács Ferenc és Lipszky János arcképével együtt Fitz József főigazgató hozzájárulásával a Könyvtár költségérc Garda Samu rendelte meg 1940 táján. Sajnos a művész nem tüntette fel rajta a nevét. Lehetséges, hogy a két utóbbi képet más személy készítette, amit Körösi festményétől eltérő jellegük és a keretük különböző volta is valószínűsíteni látszik. Képünkön a festő Csornát jobb oldali profilban ábrázolja, nyakán fehér csokornyakkendővel, akárcsak Rusz Károly vagy Frigyesi Géza ábrázolásán. Első benyomásra is a részleteket tekintve számos egyező vonást figyelhetünk meg rajtuk. Mégis inkább a Frigyesi-féle arcképpel egyezik, ami azt valószínűsíti, hogy valamilyen módon szorosan kapcsolódik hozzá. Lehet tehát, hogy egyik a másik alapján készült, de az is, hogy a mi képünk is Frigyesi alkotása. Amíg Rusz tusrajzán Csorna elgondolkodva maga elé néz, addig a miénken - Frigyesi festményéhez hasonlóan - a messzeségbe látszik tekinteni, mintha határozottan valamire figyelne. Ez az arckifejezés a mi képünkön még határozottabban domborodik ki. Egyezik a két ábrázoláson a halánték elé kikanyarodó kisebb hajtincs is, valamint az arc szikár, redős volta. Az orr viszont hegyesebbnek látszik a Frigyesi által ábrázoltnál, sőt az áll is markánsabbnak. A zubbony hajtókája itt is határozottan világosabb, ami ugyancsak e két kép közeli kapcsolatára vall. Végül c mellett szól nagy mértékben az a tény is, hogy amíg Rusz a mellképe! a hónalj alá viszi le, addig a mi képünkön az jóval magasabban végződik, a zubbony a képen nem zárul össze, akárcsak Frigyesi festményén. Sajnos ez a kép sem visz bennünket közelebb Körösi Csorna Sándor arcvonásai hitelesebb megismeréséhez, mégis adatot szolgáltat ahhoz, hogy a magyarság hímevét nemzetközi viszonylatban öregbítő tudós emlékét idehaza többfelé is igyekeztek és igyekeznek megörökíteni. Dr. Patay Pálné A szerkesztő megjegyzései: Bemard CaUoc'h hivatkozott tanulmányában a bemutatott Körösi Csorna-ábrázolások csak kiragadott típuspéldák. Maga a szerző is 20 ábrát küldött a szerkesztőségnek, közülük helyszűke és egyéb okok miatt csak tizet közölhettünk. A fent ismertetett kép azonban nem szerepeli a Le CaUoc'h által adott gyűjteményben, sőt nincs benne Estéli József-Helényi Ernő: Körösi Csorna Sándor dokumentációjában, sem pedig Zágoni Jenő: Körösi Csorna Sándor bibliográfiájában. így dr. Patay Pálné közlése értékes kiegészítő adalék a Körösi Csomaarchivumhoz. Ami a kép azonosílását illeti, az valóban a Magyar Földrajzi Múzeumban látható és lapunk 8.füzetének 45. oldalán, a jobb hasábban közölt Frigyesi-féle festményhez hasonlít a legjobban. Lehetséges, hogy annak másolata, ezért nem szerepel rajta Frigyesi szignója. Hasonló csokornyakkendős festményt készített Csutak Levente is (Zágoni Jenő illusztrációi közt látható).