Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Magyar honfoglalók Új-Zélandon

4. ábra. Őserdőirtás (Kókay I. /elv., 1912) férje és apósa emlékeit, köztük a Csongrádból származó fényképeket, dokumentumokat (pl. az idős Kókay elemi iskolai bizonyítványait, a „Csongrádi Segélyegylet 1895-97" feliratú, címeres nemzeti kokárdáit s egyéb személyi igazolványokat). Mrs. Kokay négy gyermeke közül már csak egy lakik Tuataperében, Margaret Kokay. de mivel férjnél van, az itteni szokások szerint nem a Kokay nevet, hanem férjéét használja (Mrs. Margaret Thomas). Ö tanárnő a jelenleg 800 lakosú Tuatapere középiskolájában. Az apjától örökölt régi faházban lakik, amelynek homlokzatán nagy betűkkel ez a felirat olvasható: ÁRPAD. Megkérdeztem Margaretet, tudja-e ki rejlik e név mögött? Úgy gondolja, hogy Árpad a nagyapja hazájában valami híres szabadsághős leheteti. Nem az ő hibája, hogy ebbe a távoli világba a kis Magyarországról nem jutottak el a történelmi ismeretek. Örömmel tapasztaltam viszont, hogy ő is őriz tárgyi emlékeket az úttörő nagyapa hagyatékából: két viharvert kubikus-talicskát, amelyeket a „Hungárián granddaddy" faragott és használ! a század eleji hősi korszakban. * Befejezésül még egy megjegyzés. A luataperei magyar telepesek nem voltak „felfedező utazók", még kevésbé geográfusok, így földrajzi ismereteink bővítésében nem játszottak szerepet. Mégis olyan távoli világrészbe jutottak cl, ahol előttük még nem járt magyar ember. Szorgalmas munkájukkal, becsületes helytállásukkal hazánk antipódusán elismerést, tiszteletet szereztek az őket szárnyra bocsátó nemzetnek. Ezért megérdemlik csongrádi kubikosaink, hogy lapunk hasábjain megóvjuk neveiket a feledés homályától. Dr. Balázs Dénes Érdliget Sárd utca 45. tt-2030 A szerző ezúton mond köszönetet azoknak az új-zélandi magyar barátainak és ismerőseinek, aldk segítették őt a tuataperei magyarok utódainak felkutatásában és törtéietük megismerésében: Major József (Wellington), Farkas Edit (Wellington), Szentíványi Béla (Cliristchurch), Simon Ferenc (Dunedin) és Speizer Imre (Dunedin). llie Author would like to thank the following for giving him help and assistance on research of the first Hungarian settlers in Tuatapere, New Zealand's Soutliland: Mrs. Constance Kokay, Mrs. Margaret Thomas, Miss Nancy Kollat, Mr. Leslie Edward Kollat and Jack Munro. JEGYZETEK 1. A betelepült európaiak átvették a maorik által használt földrajzi helyneveket. A tanulmányban gyakran szereplő Tuatapere településnév magyarul „morcos hajadont" jelent. Az itt élő - Földünkön máshol nem található - állatoknak sincs magyar nevük (kiwi, takalie stb.). A felsorolt új-zélandi fafajok a déli bükkfélékliez (Nothofagus) tartoznak és tudományos nevük szerint azonosíthatók (riniu = Dacrydium cupressinum, mati vagy matai = Podocarpus spicatus, kahikatea = P. dacrydioides, miro = P. femigineus). 2. A Csongrádból Új-Zélandba kivándorolt családokat bonyolult rokoni kapcsolatok fűzték egymáshoz. Kollát Lajos például másodfokú unokatestvére voll Rácz Istvánnak, Szivák József felesége, Etel pedig Rácz első unokatestvére volt. 3. Kókay Istvánt (eredeti írásmódon: Kókai) szintén családi szálak fűzték az előbbiekhez, felesége, Suráiiyi Veron (később Új-Zélandon: Verona) Rácz István első unokatestvére volt. 4. Sándor István, akit Tuataperében „Szendi" néven ismertek, 1899. okt. 28-án született Csongrádon, foglalkozása szintén földmunkás (kubikosnapszámos! volt. Ö is farmot létesített, melyet távozása után Leslie Kollat vett meg. A hátrahagyott útlevelét, melyet Csongrád vármegye alispánja állított ki 1931. júl. 4-én kivándorlás céljára - Tuataperében Nancy Kollat őrzi. 5. Rácz János az elsőként Tuataperébe érkezeti Rácz István féltestvére volt, 1896-ban született. 1931-ben feleségével és három kisfiával érkezett Tuataperébe. Később Aucklandba távozott és ott halt meg 1967-ben. Rai (Joe, szül. 1927; Michael, szül. 1927; Jolm, szül?) újzélandi lányokat vettek feleségül és gyermekeik már nem tanulták meg a magyar nyelvet, beolvadtak a „kiwik" társadalmába. 6. Kollát Lajos 1925-ben Magyarországon járt és fiatal feleséget hozott magával: Kovács Viktóriát. Első házasságából 3 fiú (John, Paul, Louis) és 3 leány (Victoria, Juliana, Maria) származott. Másodjára özvegy asszonyt vett el 3 fiúgyermekkel. A Kotlái-utódok közül csak Mariának került magyar házastárs Mihalovics János személyében, a többiek asszimilálódtak. 7. Szivák József és felesége, Etel két kis leánygyermekükkel érkezat 1^1 l-ben Tuataperébe: Etellel és Júliával, akik később kiwi férfiakkal házasodva elvesztették magyar családi nevüket. Szivákéknak ÚjZélandon még két gyermekük szülelett: Bernard (Beniie) és Vera, szüitén beolvadlak az anyanemzetbe. 8. Id. Kókay István halálát gyermekei, István és Hona az alábbi gyászversben tudatták az újságban: „Death came stealing o'er his pillow At the break of day; Without a sigh, without a murmur, Our darling father passed away. 'Hie weary hours and days of pain, The troubled, sleepless nights are past; The ever patient womoul frame, Mas gainai eternal rest at last." •