Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Száz évvel Teleki után. TV film (Havas G.-né)

SZÁZ ÉVVEL TELEKI UTÁN Televíziós filmsorozat Teleki Sámuel Afrika-expedíciójának százéves évfordulójára új Magyar Tudományos Afrika-Expedíció indult a nagy magyar utazó és földrajzi felfedező nyomában. Az expedíciót a Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium égisze alatt a Soros-alapítvány és még mintegy 70 különböző intézmény és vállalat támogatta. A Magyar Televízió végigkísérte a csoportot és hatrészes filmsorozatban örökítette meg a száz év előtti utazás modern változatát, a Teleki bejárta vidék mai arculatát. A színes, változatos és mozgalmas film mindvégig leköti a nézők figyelmét. Bár minden valószínűség szerint a nemzetközi mezőnyben is meg fogja állni a helyét, készítői (Sáfrány József rendező, szerkesztő és operatőr, valamint az egyes részeket megalkotó, egyben szövegíró szakemberek) büszkék lehetnek rá, hogy „próféták lettek a saját hazájukban" is. A magyar tudomány egyik nemzetközileg is elismert eredményéből indult ki, és magyar szemmel mutatta be a Teleki előtt még Afrika utolsó fehér foltjaként számon tartott kelet-afrikai tóvidéket. A filmsorozat első része gróf Teleki Sámuel életét és felfedező utazását dolgozza fel. A történelmi jelentőségű Teleki család gazdag emlékanyaga, Teleki kéziratos naplója és mesteri fényképfelvételei, útitársa, Ludwig von Höhnel színes útleírása és kitűnő vázlatai új életre kelnek a száz év után nyomukban járó expedíció színes filmfelvételein.' Talán a legszebb példa erre a Kenya megközelítése: Höhnel finomvonalú rajzon rögzítette a távolban feltűnő hegyóriás kontúrvonalát. A film pedig gyöngyházszínű, párás totálfelvételt terít a valósággal hajszálnyira egyező vázlatra, így hitelesíti a történelmi utazás eredményeit. A múltat és jelent ily módon szerves egységbe fonó filmben - Teleki ízes, tömör naplószövegének közvetítésével -egy sokoldalúan képzett (földrajzban, geológiában is jártas), megalkuvást nem ismerő, talpra esett, életvidám, nem mindennapi sportteljesítményekre is képes és a nemzeti tudományosság fejlesztése érdekében a fáradozáson kívül óriási anyagi áldozatot hozni is kész ember képe rajzolódik ki előttünk. A tudománytörténeti első részt nemzeti tartalma és neveié) ereje miatt önálló filmként az iskolai oktatásban és nevelésben való felhasználásra javasoljuk! Nem veszít színvonalából a sorozat többi tagja sem. A XX. századi expedíció komplexitása híven tükröződik a filmes feldolgozásban. A természetes táj megörökítésében értő kezek irányítják a kamerát a legjellemzőbb felszíni formákra, képződményekre: a változást demonstrálják. Az élővilág bemutatását szakszerű magyarázat kíséri, mögötte természetes hangok és zörejek, és nem mindent túlharsogó „aláfestő" zene, mint az ismeretterjesztő filmek legtöbbjében. (Köszönet a megértő filmeseknek!) A természetes hangvilágban jól esik olykor-olykor áthallani az expedíció résztvevőinek önfeledt (és magyar nyelvű) megnyilatkozásait. Különösen sokat mondanak az expedíció néprajzi felvételei, egy letűnő életforma utolsó éveiről, a természettel szervesen együttélő társadalomról és a küszöbön álló válságáról. A híd-szerepet játszó parti sávtól „alig néhány órás távolodással évszázadokat tehetünk meg az időben", -és megismerkedhetünk az égetéses irtással, a tűz-őrizéssel, a gyepvasérc népi feldolgozásával vagy a természettel való ősi kapcsolat misztikus művészi ábrázolásaival. Nagy élményt jelent ez a ritka szépen és szakszerűen megalkotott film. És nagy eredmény, amit megörökíthetett: egy gondokban fuldokló kicsi ország szellemi, fizikai és anyagi áldozatát a tudományos megismerés, haladó hagyományaink ébrentartása és a nemzeti tudat erősítése érdekében. Dr, Havas Gábor né VÁLTOZÁSOK KELET-AFRIKÁBAN Akadémiai előadóülés a Magyar Tudományos Afrika-Expedíció eredményeiről A Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya, a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya és a Biológiai Tudományok Osztálya a fenti címmel 1990. október 18-án egész napos együttes előadóülést tartott az Akadémia Roosevelt téri székházában. A tudományos tanácskozást Grasselly Gyula akadémikus, osztályelnök nyitotta meg, majd a következő előadások hangzottak el: Gábris Gyula: Teleki Sámuel expedíciója 100 év távlatából Gatácz András: A kelet-afrikai középső jura ammonitesz faunák ősföldrajzi jelentősége Juhász Árpád: Petrográfiai megfigyelések az afrikai árokrendszerben Gábris Gyula: Glaciális és periglaciális jelenségek az óriás tűzhányókon Kubassek János: Karsztvidékek és pszeudo-karsztjelenségek KeletAfrikában Pócs Tamás: A Kilimandzsáró erdőzónái Vojnits András-Ronkay László-Peregivits László: Etiópiai és palearktikus faunakapcsolatok K-Afrikában Lerner János: A természeti környezet változásainak térképezése Pokoly Béla: Tanzánia és Kenya gazdagsága Martin Seger (Klagenfurt): Urbanizációs folyamatok Nairobi környékén (németül) Füsi Nagy Géza: A szuahéli kultúra hagyományos gazdasági rendszerei Sárkány Mihály: Kulturális határok Kelet-Afrikában