Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Cholnoky Jenő: Teleki Pál: tanítványom és tanártársam

Földrajzi Intézetet rendezett be, és a hallgatókat nemcsak az előadásokon, hanem a gyakorlatokon is tanította. Nem volt jó előadó, nagyon is sok gondolatot tömörített össze, és így nehezen értették, nehéz volt megtanulni, amit előadott. De az írásai is sokszor olyan nagyon tömören gondolatgazdagok, hogy nehéz olvasmányok. Természettudományi képzettsége nem volt ugyan elegendő ahhoz, hogy fizikai földrajzot is tanítson az egyetemen és a tudományt művelhesse, de a fizikai földrajz már leszűrt eredményeit jól fel tudta használni, hogy a gazdasági és politikai földrajz jelenségeit kellőképpen értelmezze. Mindig hangsúlyozta, hogy minden ilyen probléma megoldásának első és legfőbb kelléke, hogy az illető ország gazdasági vagy politikai állapota kellő tárgyilagossággal és pontossággal legyen leírva, jellemezve. Ha mondjuk Itália és Németország gazdaságának különbségeit akarjuk elemezni, akkor először pontosan le kell írnunk mindkét ország gazdasági állapotát. Ha ez a leírás nem elég tárgyilagos, nem elég alapos vagy nem elég pontos, akkor az összehasonlítás sem lesz az, nem lehet helyesen megállapítani a különbségek okát. És Telekinek a legnagyobb ereje az állapotok igen tárgyilagos és alapos jellemzésében volt. Teleki kitűnő politikai, társadalmi érzékére vall, hogy az ifjúság nevelését, ezen belül a cserkész-intézményt oly lelkesen támogatta. A magyar cserkészeket kivitte Angliába a nemzetközi dzsemborira, viszont Budapestre meghívta a világ cserkészeit. Teleki, a kegyelmes úr, az egyetemi tanár nem restellte, hogy felvegye az egyszerű cserkészruhát és elvegyüljön a gyerekek közt. A cserkészek rajongtak érte. Teleki ezt a rendkívül hasznos testés léleknevelő intézményt hatalmas léptekkel vitte előre. Mennyi fiatalt mentett meg attól, hogy a főváros utcáin csavarogjanak és csirkefogók hatása alá kerüljenek. És mennyit mentett meg attól, hogy a szobákban és udvarokban csenevész testük elsorvadjon. Vitte ki őket a hegyek tiszta levegőjébe, a szabad természetbe, hogy az egymás segítése, az összetartás, a hasznos elfoglaltság vérükké váljon. Teleki szerint csak az egészséges testű és egészséges lelkű emberek társadalma teheti naggyá és ellenállóvá a nemzetet. Telekit második miniszterelnöksége idején nagyon féltettem kezdettől fogva. A világtörténelem gépezete irtóztató lejtőn kezdett lefelé gördülni, mert a legveszedelmesebb emberi betegség, a fanatizmus lett úrrá a lelkeken. A németek fanatikus hatalomvágya, az angolok és franciák fanatikus németgyűlölete elragadta az emberiség felét, és a végzet elkerülhetetlen volt. Akárhogy végződjék, borzalmas katasztrófa lesz belőle, ezt látni lehetett előre. És a katasztrófa bekövetkezett. A Római Birodalom bukása, a mongol-járás, a törökhódítás mind eltörpül ezzel a katasztrófával szemben. És a végzetes katasztrófának egyik legelső, legsajnálatraméltóbb áldozata volt Teleki Pál gróf. JEGYZETEK ' Altalános gazdasági földrajz, különös tekintettel az óvilági kontinensekre. Előadások. - Gazd. földr. jegyzetek. 2. Bp., 1927. 553 oldal; Gazdasági földrajz. Egyetemi előadások (Fodor Ferenccel). Litogr. kézirat. 1932.171 oldal; A gazdasági élet földrajzi alapjai. Teleki Pál előadásai, lejegyezték Koch F. és Kádár L. 2 kötet. Bp., 781 oldal. : Cholnoky részletesen ismertette Teleki földrajzi munkásságát a Magyar Földrajzi Társaság 1941. ápr. 24-i közgyűlésén, három héttel Teleki tragikus halála után. A beszéd szövege megjelent a Földr. Közi. 1941. 2. számában (63-71. o.). 3 Teleki 1910-1923 között az M FT főtitkára, 1923-tól pedig a Társaság alelnöke volt, később tiszteletbeli elnökké választották. Cholnoky Jenő 1920-192l-ben a Külügyminisztériumban teljesített szolgálatot, előbb minta Béketárgyalásokat Előkészítő Iroda osztályvezetője, majd a tárgyalások befejezése után az ebből a részlegből alakult Tudományos Osztályt irányította, így hajdani tanítványának beosztottja volt. Az utazás történetét Cholnoky részletesen leírta az „Utazásom Amerikában Teleki Pál gróffal'" c. könyvében. (Bp., 1943.) Ezt a témát feldolgozta Somogyi Sándor is a Földr. Múz. Tan. 7. számában „Cholnoky Jenő és Teleki Pál amerikai tanulmányútja" címmel (43-48. o.). Szerkesztő IRODALOM Teleki Pál jelentősebb földrajzi munkáinak jegyzéke, valamint a földrajzi munkásságát értékelő fontosabb írások felsorolása megtalálható a Földr. Múz. Tan. 6. számának (1989) 8. oldalán. Rónai András értekezésének mellékleteként. PÁL TELEKI: MY STUDENT AND FELLOW LECTURER This poslhumus paper by Jenő Cholnoky, Professor of Geography, is concerned with the activities of Count Pál Teleki as a geographer. Teleki's name became known abroad when he undertook the position of prime minister on two occasions in the hardest times of Hungarian history. For training and profession, however, Teleki was a geographer, who introduced economic geography to Hungary. At first he planned to become a lawyer, but affected by the captivating university lectures of Cholnoky - then he turned to geography. The friendship between master and disclipe remained unbroken for four decades. They often met, exchanged opinions and when they were away from each other, kept up a regular correspondence. A great experience was for both of them the transcontinental study tour to North America, which they took together in 1912. In 1919 they jointly elaborated the collection of geographical data and maps on Hungary for the peace negotiations, but the victorious powers disregarded them and drew 'penal' borders, which were to turn into sources of further conflicts. Translated by D. Lóczy