Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Cholnoky Jenő: Teleki Pál: tanítványom és tanártársam
A Magyar Földrajzi Társaság mélységes megdöbbenéssel, Isten kifürkészhetetlen akaratában való megnyugvással jelenti, hogy tiszteletbeli elnöke, SZÉKI GRÓF TELEKI PÁL DR. m. kir. miniszterelnök, m. kin titkos tanácsos, műegyetemi tanár, számos hazai és külföldi tudományos társaság és egyesület: tiszteletbeli elnöke, tiszteleti tagja stb, 1941 április 3-ának hajnalán 61 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Nemcsak Társaságunknak, hanem ar egész magyar tudományosságnak is büszkesége volt, hírneve az egész világot bejárta. Közel négy évtizeden át a Magyar Földrajzi Társaság tagja, majd főtitkára, alelnöke, végül tiszteletbeli elnöke volt. Halála mély gyászba döntötte az egész magyar politikai és szellemi életet. Igazi emberi nagysága a magyar nemzet legjobbjai között biztosít helyet puritán, tiszta magyar szellemű egyéniségének. Nagy fiának eltávozását az egész nemzet legőszintébb könnyekkel siratja. Emlékét kegyeletes szívvel őrzi meg lelkében minden magyar geográfus. Az örök világosság fényeskedjék neki 1 A Magyar Földrajzi Társaság gyászjelentése {a Földrajzi Múzeum archívumából) Telekinek nagyon jó szeme volt, hogy észrevegye azokat a jelenségeket, amelyek az amerikai életet annyira különbözővé teszik az európaitól. Sok érdekes ilyen dologra hívta fel a figyelmemet. Az amerikai Erdőigazgatóság egyenesen Telekihez fordult azzal a kéréssel, hogy adjon tanácsot, miképpen lehetne megakadályozni a temérdek erdőtüzet. Teleki többek közt azt is felvetette, hogy az iskolákban tanítsák meg a növendékeket arra, hogy az erdőben ne csak a „faanyagot" (timber) lássák, hanem érzékeljék az erdő szépségeit is, lássák a „forest"-et is, mint a természet egyik gyönyörű alkotását. Amerikai utunk után két évvel kitört a világháború. Telekit behívták katonának és a Balkánra vezényelték, így elszakadtunk egymástól. A háború végén a szegedi kormány tagja lett, majd Horthy budapesti bevonulása után elvállalta a miniszterelnöki megbízatást. Első miniszterelnöksége alatt megmutatta, hogy erős kezű is tud lenni, és már akkor igyekezett felvenni a kapcsolatokat az amerikaiakkal és az angolokkal. Legnagyobb gondot okozott neki a béketárgyalások előkészítése és az irredenta-mozgalom lecsendesítése. Nagyon tapintatosan, de energikusan hajtotta végre feladatait, és sikerült az ország sorsát egyenesbe vezetni. A béketárgyalások előkészítésére szolgáló beadványok, felvilágosítások, statisztikai adatok, térképek stb. négy hatalmas kötetet töltenek meg. Ugyanez négy kötetben francia nyelven és négy kötetben angolul is megjelent. Teleki rám bízta a szerkesztést. Ez a mű örökbecsű adatokat tartalmaz Magyarország földrajzáról, gazdaságáról. Telekinek igen nagy érdeme, hogy összeszedte az anyagot, munkába fogta a legjelesebb statisztikusainkat, mérnökeinket, nyelvészeinket és történészeinket. A geográfiai adatokat majdnem kizárólag én állítottam össze, csak a nemzetiségi térképekkel nem vesződtem, erre nem volt időm. Apponyi és Teleki mentek ki Parisba a „béketárgyalásokra". Nem voltak azok tárgyalások, csak tudomásul kellett vennünk a trianoni kastélyban a békediktátumot. Látszott ugyan, hogy Apponyi remek beszéde és Teleki „Carte rouge"-a mély hatást tett a békebizottság tagjaira. De Clemenceau nem engedett, mivel előzetesen már elígérte a környező országoknak hazánk nagy területeit. A miniszterelnökség Telekinek sok pénzébe került. O maga mondta nekem, hogy körülbelül 800 000 koronát fizetett rá, s am ikor leköszönt és átadta helyéi gróf Bethlen Istvánnak, el kellett adnia szép nagy autóját. Ez a puritanizmus - azt hiszem - egyedülálló a világtörténelemben. Ott volt a tűzhely mellett, annyit vehetett volna fel bizalmas kiadások címén, amennyit akart. És ő még az idegen diplomaták megvendégelésének költségeit is saját zsebéből fizette. Teleki otthagyva a miniszterelnökséget, lelkesen látott hozzá a tanításhoz. A Közgazdaságtudományi Karon
