Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Le Calloc'h, Bernard: Kőrösi Csorna Sándor Aleppóban

4. ábra. Aleppó látképe Corneille Le Brun metszete szerint. Kéirösi Csoma így láthatta a várost, amikor végleg elhagyta Fig. 4. View of Aleppo, engraving by Corneille Le Brun Mit csinál ez alatt az öl hét alatt a nagy szíriai városban? Szabad idejét feltehetően arabtudásának tökéletesítésére használja fel. Megragadja-e az alkalmat a régi arab utazók feljegyzéseinek tanulmányozására, mint azt Konstantinápolyban szándékozta? Aleppóban gazdag könyvtárak vannak, Henri Guys szerint azonban rendezetlenek, nincsenek mutatóik, a könyvtárosok csak pénz ellenében hoznak ki a raktárakból könyveket, az állományból sok elkallódik. A mecsetekhez tartozó gyűjteményeket különben is csak az igazhitűek vehetik igénybe különösebb összeköttetések nélkül. Amennyiben bármilyen oknál fogva nem tudott volna a tervezett arab tanulmányokba belekezdeni, megnyugodhatunk, hogy úgysem vesztegette az időt hiába. Kováts József nagyenyedi volt iskolatársa és barátja a Katona . Zsigmond főkormányszéki tanácsoshoz 1821. május 21 -én írt levelében Csornától közvetlenül szerzett értesülésére hivatkozva állítja, hogy barátja Aleppóban „megtanult törökül írni és valamit beszélni"

15

. Egy másik, teheráni levelében, melyet 1821. március 1-én a nagyenyedi tanárokhoz intézett, az őshazakutatásról szólván így írt: ,,a' ki ezen tzélban én utánam megindul, Konstantinápolyban a' Török nyelvet megtanulván, ezen egy nyelvvel bátran elindulhat..."

16

. Akárhogyan történt is, mikor a székely vándor halála után Dr. Campbell kinyitotta Dardzsilingben elhunyt barátjának négy ládáját, egyetlen arab könyvet sem talált benne, de török szótárt és török nyelvlant igen. Csoma sejtette, hogy ha sikerül eljutnia Belső-Ázsiába, az utóbbi nyelvnek több hasznát veheti. Találkozás Ignác Pohléval Ignác Pohle, egy negyvenes éveiben járó cseh nagykereskedő egy csehországi német céget képviselt Aleppóban, mely kristályárut importált Szíriába és szövetet, muszlint, selymet és aszalt gyümölcsöt szállított Európába. Üzleti kapcsolatban állt Esdras de Picciottóval is, alighanem a főkonzul irányította hozzá Körösi Csoma Sándort. Pohle örült, hogy egy székely magyarral megismerkedhetett s vele merész útitervéről - német nyelven elbeszélgethetett. Amint hallotta, hogy vendége Bagdadba készül, bagdadi ügynökéhez, a fentebb már említett Anton Swobodához irányította. Swoboda 1799-ben a Felvidéken született szlovák családban. Az iskolában magyarul tanult. 1818-tól Pohle cégénél állt alkalmazásban, alig egy év múlva már mint a bagdadi ügynökség megszervezője. Baráti kapcsolatot épített ki Claudius-James Rich-cse\, a brit rezidenssel, aki megszerezte neki a „british protected" címet, a brit Kelet-indiai Társaság oltalmát, ami különleges elbánást biztosított neki mind a török, mind a perzsa hatóságoknál. Jobb helyre nem is küldhette volna tehát Ignác Pohle a magyar utazót. Körösi Csoma felvidéki honfitársa bagdadi házában szállást, ellátást kapott és hat hétig ott is maradt, míg tovább nem indult kelet felé. Swoboda tanácsára levelet írt a brit rezidensnek, ebben feltárta különös helyzetét és segítséget kért. Mivel akkor még kevéssé tudott angolul, levelét latinul fogalmazta meg. Rich távollétében Csoma ügyét személyi titkára, a württembergi Karl Anton Bellino orientalista vette kézbe

17

. Bellino azonban ismerte Ma-