Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Papp-Váry Árpád: Magyarok hozzájárulása a világ térképészetéhez

A magyar térképészekről szólva nem mehetünk el szó nélkül a hazánkban született, de külföldön jelentős eredményeket elért szakemberek tevékenysége mellett. Éder Xavér Ferenc (1727—1773) több évig térképezett Peruban. Peru térképe halála után 1791ben jelent meg. Czetz János (1822—1905) a múlt század derekán vándorolt ki Argentínába. Topográfusként kezdte itteni pályáját. Hamarosan a Térképészeti Intézet elnöke lett; ő kezdeményezte a Katonai Mérnöki Főiskola felállítását. Tevékenységére ma is szobor emlékeztet Buenos Aires-ben. Koncság Nándor (1703—1759) térképén először jelenik meg Kalifornia sziget helyett félszigetként. Az Amerikai Egyesült Államokban vált ismert szakemberré Raisz Erwin (1893—1968) a felszínalakrajzot utánzó madártávlati domborzatábrázolás kifejlesztője, számos érdekes grafikus megoldású regionális atlasz (pl. Florida atlasza) szerkesztője, több könyv (General Cartography, New York, 1948, Mc Graw-Hill Book Co., Mapping the World, New York, 1956, Abelard-Schuman) szerzője. De térjünk vissza hazai tájakra. Eddig arról írtam, amire büszkék vagyunk, mint olyan eredményekre, amelyek a világ térképészetét is gazdagították. Tárgyilagosan szembe kell azonban nézni szakmánk jelenével és jövőjével is. Napjaink gyors ütemben fejlődő, számítógéppel, űreszközökkel segített térképkészítési korszakában bizony lemaradtunk az élvonalhoz képest. Nemzedékünk feladata, hogy leküzdjük ezt a lemaradást, és új magyar eredményekkel próbáljunk meg hozzájárulni a világ térképészetének fejlődéséhez. Dr. Papp-Váry Árpád MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatal Budapest Kossuth L. tér 11. H-1055 IRODALOM BALÁZS DÉNES (1986) : Magyar nevek a Föld térképén (Hungarian geographical names on the map of Earth outside the Carpathian Basin) — Föklr. Múz. Tan. 2., Érd KOPAL, Z.-CARDER, R. W. (1974) : Mapping on the Moon Dordrecht, D. Reidel Publishing Company PAPP-VÁRY, ÁRPÁD (1983): Ein Handbuch für Kartographie aus dem vorigen Jahrhundert: ein Werk von Ágoston Tóth — Internationales Jahrbuch für Kartographie, Bonn ~ Bad Godesberg PAPP-VÁRY ÁRPÁD — H REN KO PÁL (1989): Magyarország régi térképeken — Budapest, Gondolat STEGEN A, LAJOS (1983): Antony Reguly's Northern Ural Map, 1 846 Stuclia Cartologica, Budapest STEGEN A, LAJOS ed. (1982): Lazarus Secretarius, the first Hungarian mapmaker and his work — Budapest, Akadémiai Kiadó CONTRIBUTION OF HUNGARY TO WORLD CARTOGRAPHY The first map that bore the title "Hungary" was compiled by the Hungarian Lázár and was published in 1528; through one and a half centuries this map served as a basis for all other maps that showed the Carpathian Basin (Fig. I j. Honterus of Saxon origin made the first map of Transylvania and the first pocket world atlas as well. His small volume was the earliest work that broke away from Ptolemy's traditional atlas structure. Sámuel Mikoviny was second in the world who, following the mapping of France in 1732, initiated the compilation of a county map series of Hungary on the basis of triangulation. One of the earliest maps of Moon was prepared by Miksa Hell in 1764 (Fig. 2). The earliest thematic map was compiled in Hungary in 1773, which used parallel lines to represent the amount of salt transported on roads and rivers (Fig. 3). One of the first speleological maps, which showed a long cave, was also born in Hungary (1794), and the first seismic map too (1810, Fig. 4). Ágoston Tóth — perhaps first in the world published a book on cartography in 1869, but — unfortunately — only in Hungarian. Pál Teleki's work on the history of Japanese cartography (1909) is a recognized source even today. Hungarian professionals played a major role in developing the international legend for geologic maps (1881), in compiling the content of 1:1 million world map (1909, 1913), and in realizing the world map at 1:2.5 million. Cartactual, a special four-language periodical on map changes is wellknown all over the world.