Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Szabó József: A Debreceni Egyetem földrajzi tanszékének működése 1914-től 1945-ig

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 8. szám, 1990. p. 9—14., Érd A DEBRECENI EGYETEM FÖLDRAJZI TANSZÉKÉNEK MŰKÖDÉSE 1914-TŐL 1945-IG Dr. Szabó József ÖSSZEFOGLALÁS A szerző bevezetésként rövid áttekintést nyújt a hazai egyetemi földrajzoktatás megindulásáról. Elsőként 1870-ben a budapesti egyetemen alakult geográfiai tanszék Hunfalvy János professzorságával, ezt követte 1874-ben a kolozsvári egyetem földrajzi tanszéke Terner Adolf vezetésével. 1914-ben két újabb egyetem létesült: a tiszavirág-életű pozsonyi egyetemen Prinz Gyula, a debreceni egyetemen pedig Milleker Rezső lett a földrajzi tanszék tanára. A szerző továbbiakban a Debrecenben folyó oktatói munkát kíséri figyelemmel a tanszék alapításától a második világháború végéig. Ezt az első háromévtizedes korszakot Milleker munkássága fémjelzi, amelyet eddig csak sommásan értékeltek. Szabó József bonckés alá veszi Milleker oktatói, kutatói, tudományszervezői és szakirodalom-szerkesztői eredményeit, fogyatékosságait. (Szerk.) A lehulló levelekkel harcterekről megtérő fiait várta a háborúba sodort ország, amikor 1914 őszén elkezdődtek az előadások az újonnan alakult debreceni egyetemen. Még tulajdonképpen a szervezés sem fejeződött be, s az egyetemi építkezések éppen csak megkezdődtek, de az egyetem első professzori karába kinevezett Milleker Rezső már megtartotta első földrajzóráit 3 hallgatójának a Református Gimnázium új épületében. Hazánkban a debreceni egyetem létrehozásával megalakult a harmadik földrajzi tanszék, s először történt meg, hogy egy egyetemünk alapításakor azonnal működő földrajzi tanszéket kapott, amely a kor szokása szerint a Bölcsészettudományi Karhoz tartozott. A budapesti egyetemen alapítása után csak 235 esztendővel létesült földrajzi tanszék, igaz Hunfalvy János katedrája időrendben így is a negyedik volt Európában. Kolozsváron az 1872-ben alakult egyetem viszont már két év múlva kapott földrajzprofesszort. A debrecenivel együtt létrehozott pozsonyi Erzsébet Egyetem Földrajzi Tanszékét azonban csak a világháború alatt állították fel, és tiszavirág-életű működése utolsó hónapjában töltötték be a tanári állást. Mivel az egyetemek ebben az időben nemcsak a felsőfokú földrajzoktatás, hanem a földrajzi kutatómunka szinte kizárólagos lehetőségeit jelentették, így számuk növekedésével a geográfia tudományának olyan új magyarországi perspektívái nyíltak, Milleker Rezső (1887-1945) hogy indokolt — immár kellő történelmi távlatból — egy pillantást vetni arra: mennyiben sikerült kihasználni személyi téren a tudomány számára objektíve nyílott lehetőségeket.