Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Körösi Csorna-kiállítás Szécsényben (K. J.)

fokméréseket. Az 1736—40 közt végrehajtott lappföldi (finnországi) és perui (ecuadori) francia—spanyol fokmérés bebizonyította, hogy a Föld egyenlítői félátmérője hosszabb, mint a sarki földsugár (rádiusz), vagyis a bolygónk lapult. Ettől kezdve a fokmérések célja a pontos Föld-alak meghatározására is kiterjedt. A történelmi Magyarország területén egy alkalommal történt fokmérés, 1769-ben, P. Joseph Liesganig osztrák geodéta-térképész irányításával. Joseph Liesganig 1719-ben, Grazban született és 1799-ben Lembergben hunyt el. Több évig hazánkban is tanított, 1752-től pedig a bécsi jezsuita obszervatórium elöljárója volt. 1759 és 1763 között az ismertetett háromszögelési módszerrel meghatározta a ,,bécsi meridián" hosszát, Brünn és Várasd között. Mérési eredményeivel azonban nem volt megelégedve, ezért javaslatára Mária Terézia elrendelte, hogy Magyarországon, az Alföld jól belátható sík terepén is végezzenek egy fokmérést. A magyarországi mérésre 1769. augusztus 7-én indult el Bécsből Liesganig. Kísérői voltak R. Ramspöck matematikus, valamint L. Unterperger és H. Vérité mérnöktisztek. Újvidékkel szemközt. Pétervárad erődjében szálltak meg, majd kellő előkészületek után a Tisza jobb partján fekvő Csurog községbe utaztak, ahol kijelölték a háromszögelések déli alapvonalát. A csurogi végpontról kiindulva 26 háromszögből álló szögmérési láncolattal jutottak el Szeged közelébe, a Kistelek község határában kijelölt északi végpontig. A mérést nehezítette, hogy a 27 napos felmérő munka alatt 18 napon át zuhogott az eső. A mérést Kisteleken 1769. október 15-én fejezték be. Emlékmű Kistelek határában az országút mentén, valószínűleg a fokmérés északi végpontjának helyén (a szerző felvétele ) A magyarországi és a bécsi mérések összegzéséből Liesganig az alábbi értékeket nyerte a Föld méreteire: egyenlítői rádiusz 6394,427 km (mai pontos értéke 6378,245 km) sarki rádiusz 6358,731 km (mai pontos értéke 6356,863 km). Ezek szerint Liesganig a Föld lapultságát nagyobbnak ítélte a valóságosnál. A Liesganig-féle földméreteket használta fel Lipszky János híres térképeinek szerkesztésénél. Utóbb Zach Ferenc Xavér éles, elmarasztaló kritikával illette. Sajnos ez a rossz vélemény került bele a magyar szakirodalomba is. Valójában a Liesganig által Magyarországon végzett mérés nem volt pontatlanabb a korabeli meridián fokmérések többségénél. Ifj. Bartha Lajos KÖRÖSI CSOMA-KIÁLLÍTÁS SZÉCSÉNYBEN A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körének szécsényi csoportja régi tervet váltott valóra. A kastély udvarán található egykori uradalmi épületet reprezentatív, Körösi Csoma Sándor emlékét megörökítő kiállításnak rendezte be. A tudós életútját szakszerűen nyomon kísérő látványos tablók, térképek, fényképreprodukciók, könyvek a látogatók elé varázsolják Körösi Csoma Sándor világát. Képet kapunk az indíttatásról, a székely tudós szülőföldjéről, Erdélyről. A tibeti kolostorok hangulatát felidéző Buddha-szobor, bútorok életre keltik a zanglai lámakolostor celláját. A Nógrád Megyei Múzeumi Igazgatóság szervezésében és rendezésében megvalósított kiállítás méltó és maradandó emléket állít a székely vándornak. Kiválóan alkalmas arra, hogy felkeltse és ébren tartsa az érdeklődést a tibetológia megalapítója iránt. Követésre érdemes az, ahogy a Szécsényi Múzeumbarát Kör önzetlen tagjai nemcsak a bicentenárium országos lelkesedése idején tartották szívügyüknek Csoma emlékének ápolását, hanem az ünnepségek Akiállítás megnyitása alkalmából készült emlékplakett elmúltával is gondoskodtak életműve megismertetéséről. A több százezer forintos költségvetéssel készült állandó kiállítás Magyarországon az egyetlen, mely teljes egészében átfogja Körösi Csoma Sándor utazásait és tudományos munkásságát. E kiállítás megismerése valamennyi tanár és diák számára hasznos és tanulságos! Dr. Kubassek János