Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Dudás László: Adalékok Érd településföldrajzához. A fogalomkörös utcanévrendszer

IX kerület: Erdőváros Területét erdő, cseresznyés- és szőlőskertek uralták, ezért hagyományos utcaneveit is fák, bokrok, szőlő és borfajták adták. Az 1947-es rendezés fő változtatása abból állt, hogy abc szerint újra csoportosította az elnevezéseket. Pl.: Körtefa u., Köszméte u., ... Oportó u., Othello u., Rizling u. X. kerület: Parkváros (ma: Dombosváros) A kerület dimbes-dombos felszíne miatt az utcák eredetileg is domb- és hegyvidékek, valamint városok neveit viselték, s a változás lényege itt is a sorrend átalakításából állt. Fontos , hogy a VII. kerület folyóneveihez hasonlóan, itt is az egész Kárpát-medence — tehát a Trianon előtti Magyarország — területén található földrajzi neveket használták föl. Ezért található itt többek közt Aradi u., Fátra u., Fogarasi u., Kalotaszegi u. XI, kerület: Munkásváros Eredeti nevét — Ilka major — a földbirtokos, báró Sina lányától kapta, később viszont a hangzatos „Leventevárosra" keresztelték át. Utcanevei régi nemzetségek, illetve a honfoglalás dicső korszakát egyéb módon idéző neveket viseltek. Pl.: Szittya u., Kacagány u., Szablya u., Magor u., Bulcsú u., Léi u., stb. 1947-ben azonban már a Magyar Kommunista Pártnak egy erős alapszerve működött itt, amelyet természetesen irritáltak ezek az elnevezések. Ezért a rendezéskor kérték, hogy a kerület munkás-jellegének kidomborítása érdekében ipari foglalkozásokról kereszteljék el az utcákat, így lett pl.: az egymás melletti Álmos-Előd-OndKond-Tas-Huba-Töhötöm utcákból Mester-Műszerész-Művezető-Napszámos-Nyomdász-OlvasztárÖntő utca. Ennyit „meséltek el" nekem az érdi utcanevek. Valóban meséltek, hiszen információim jelentős hányada nem hivatalos dokumentumokból, hanem idős érdi tanár, mérnök, postás visszaemlékezéséből jutott a birtokomba. S mint Pesty Frigyes — a 63 kötetes Helységnévtár múlt századi összeállítója — írja egy helyütt: „A dilettantizmus az ismeretek egy terén sem garázdálkodott oly mértékben, mint a helynevek magyarázásában. A helybéliek éppen azok, kik valamely nem értett helynév magyarázatául a legirtózatosabb meséket hozták forgalomba." Ezért végezetül Ipolyi Arnoldot (1858) idézve: „.. . Abban maradunk tehát itt is, hogy amit lehet, megteszünk, csak aztán hibátlan munkát ki se követeljen tőlünk." Dudás László Érd Ilona utca 27. H-2030 IRO DALOM BALÁZS DÉNES (1985) : Érd múltja a régi térképek és földrajzkönyvek tükrében — Földr. Múz. Tan. 1. DARÓCI LAJOSNÉ (1987) : Érd földrajzi nevei. Előzetes összeállítás. — Földr. Múz. Tan. 4. ÉRDY JÓZSEF (1864): Helynevek Érd mezőváros községből, Fejér megyéből — In: Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából Pest—Pilis —Solt vármegye és kiegészítések. Pest Megyei Téka, 6. Szentendre, 1984. IPOLYI ARNOLD (1858) : Üj Magyar Múzeum I. JO VICZA IGNÁC (1970) : Érd története és műemlékei. Kézirat. KÉSŐ GÉZA (1947) : Érd nagyközség utcajegyzéke. Kézirat. KERESKÉNYI GYULA (1874): Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata — Székesfehérvár PESTY FRIGYES td. Érdy József ZÁBORSZKY MIKLÓS (1985): Érd. Fejér megyei történeti évkönyv 16. — Székesfehérvár Érd-Ófalu látképe