Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Magyar utazók Ausztráliában

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 8. szám, 1990. p. 37—42., Érd MAGYAR UTAZOK AUSZTRÁLIÁBAN Dr. Balázs Dénes ÖSSZEFOGLALÁS Ausztrália újkori története alig 200 évre nyúlik vissza, ekkor érkeztek a kontinensre az első fegyencszállító angol flották. Az effajta honfoglalók között természetesen nem lehettek magyarok, de amint megindult a szabad telepesek beáramlása, soraikban megjelentek az első magyarok is. Ausztrália gyors felemelkedését az 1850-es években kitört aranyláz indította el. Az aranyásók hadában mintegy száz magyar érkezett a távoli földrészre, többségük az 1848/49-es szabadságharc menekültje volt. A századfordulótól kezdve a magyar bevándorlók közt egyre több kutató szakember akadt, akik hathatósan közreműködtek a földrész tudományos feltárásában, a hazai földrajzi irodalmat pedig hiteles leírásokkal gazdagították. A szigetkontinens földrajzi megismerésének történetében a nyugat-európai hajósnemzetek jártak az élen. A Fűszer-szigetekre igyekvő portugál és spanyol hajósok pillantották meg először Ausztrália északi partjait, de a kietlen szárazföld nem vonzotta őket további kutatásra, megtelepedésre. A XVII. század elején a hollandok vetettek szemet a keletindiai szigetekre és sorra birtokba vették őket. A holland hajósok rájöttek arra, hogy a maláj szigetekre való eljutásnak az a leggyorsabb módja, ha a Jóreménység fokának megkerülése után nem az afrikai partokat követik, hanem tovább keletnek tartva rábizzák magukat a nyugatias szelekre. így az Indiai-óceánt átszelő holland hajósok szinte „beleütköztek" Ausztrália nyugati partjaiba. A kontinens nyugati és déli partjai (szigetei és félszigetei) ma is jórészt holland eredetű neveket viselnek, magát a kontinenst is két évszázadon át Új-Hollandiának nevezték. A földrész keleti partjainak felkutatása és térképezése az angol James Cook 1770. évi útjához kapcsolódik, ma őt tekintik Ausztrália „igazi" felfedezőjének. Cook hazatérte után javasolta az angol kormánynak, hogy a földrészt használják fel az angol fegyencek letelepítésére. Az első fegyencszállító flotta 1788-ban érkezett meg a keletausztráliai Botany-öbölbe (Sydney) és ezzel kezdetét vette Ausztrália újkori története. Korai szórvány magyarok Eddig semmi olyan adat nem bukkant elő, hogy a felfedező hajósok közt vagy akár a fegyencszállítmányokban magyar is akadt volna. Az 1800-as évek elejétől kezdve a fegyenceken kívül mind több és több szabad ember (földműves, iparos, kereskedő) költözött át Nagy-Britanniából a „kenguruk országába" — jobb megélhetés reményében. A bevándorlók soraiban nemcsak angol nyelvűek voltak, hanem olaszok, görögök, lengyelek és más nemzetiségűek. Egy Ausztráliában élő magyar történésznek, Kunz Egonnak hosszú búvárkodás után sikerült magyar bevándorlók nyomaira is bukkannia. Az első magyar utazó Ausztráliában — jelenlegi ismereteink szerint — egy pesti ószeres volt, Friedman Izsák. Először Londonba ment és ott csatlakozott a távoli földrészre indulókhoz. Hajójuk 1833 áprilisában érkezett Sydneybe. Friedman először a kikötővárosban próbált szerencsét, majd a tasmaniai Hobartban nyitott üzletet. Az ő kezdeményezésére épült meg a hobarti zsinagóga, mely mindmáig megmaradt és Ausztrália legrégebbi zsidó imaházának számít. Hogy hol és merre járt még Friedman, nem tudhatjuk, de tény, hogy akkoriban Ausztrália belseje még nagyrészt ismeretlen volt az európai bevándorlók előtt. Kunznak annyit sikerült kiderítenie, hogy Friedman 1851-ben visszament a kontinensre és az új-dél-walesi Maitlandban telepedett le. 1858-ban őt is elkapta az aranyláz, és a victoriai Bendigóban próbált szerencsét. Itt halt meg 1875-ben. A múlt század első felében a szórvány magyar bevándorlók száma Ausztráliában pár tucatra tehető. Kunz tájékoztat könyvében az Aradról származó Birnstingl-fivérekről. Móric 24, Lajos 12 éves volt. amikor a kolerajárvány idején elvesztették szüleiket, és vándorbotot fogtak. Móric Londonban kitanulta az ezüstművességet, majd 1838-ban testvérével