Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Török Zsolt: Almásy László szerepe a Kelet-Szahara kutatásában

10. Értékes segítségükért külön köszönet illeti a következő személyeket: fDr. Kádár László (Magyar Földrajzi Társaság), Mrs. Jean Howard (Royal Geographical Society), Dr. Karl Draskovich (Güssing, Ausztria). IRODALOM ALMÁSY L. (1928): Autóval Szudánba - Budapest ALMÁSY L. (1930) : By motor car from Wadi Halfa to Cairo Sudan Notes and Records, 13. kötet, 2. szám, p. 269 — 278. ALMÁSY L. (1935a) : Az ismeretlen Szahara - Budapest ALMÁSY L. (1935b): Bir Bidi - Sudan Notes and Records, 75. kötet, 2. szám, p. 259 - 276. ALMÁSY L. (1936): Récentes explorations dans le désert Libyque (1932-1936) - Soc. Roy. de. Geogr. d'Egypte, Le Caire ALMÁSY L. (1937) : Levegőben . . . Homokon. . . - Budapest ALMÁSY L. (1939): Unbekannte Sahara - Leipzig ALMÁSY L. (1943): Rommel seregével Libyában — Budapest ALMÁSY L. (1944) : Die Strasse der Vierzig Tage — Leipzig ALMÁSY L. (1971) : Die verschollene Oase - Würzburg BAGNOLD, R. A. (1931): Journeys in the Libyan Desert Geogr. Journal, 78. kötet, 1. szám, p. 13 — 38; 78. kötet, 6. szám, p. 524-535. BAGNOLD, R. A. (1933): A further journey in the Libyan Desert - Geogr. J. 82. kötet, 2. szám, p. 103- 139 : 82. kötet, 3. szám, p. 211—235. BAGNOLD, R. A. (1937): The last of the Zerzura legends Geogr. J. 89. kötet, 3. szám, p. 265 — 268. BAGNOLD, R. A.-MYRES, O. H.—PEEL, R. F.-WINKLER, H. A. (1939): An expedition to Gilf Kebir and Uveinat Geogr. J. 93. kötet, 4. szám, p. 281-313. BALL, J. (1927) : Problems of the Libyan Desert - Geogr. J. 70. kötet, 2. szám, p. 105-128. BEADNELL, H. J. L. (1931) : Zerzura - Geogr. J. 77. kötet, 2. szám, p. 245 — 250. BERMANN, R. A. (1934): Historic problems of the Libyan Desert — Geogr. J. 83. kötet, 6. szám, p. 456 — 463. CAPOR1ACCO, L. di (1934) : Qualche osservazione sulle pittura rupestri del Gebei el Auenat, scoperte dal prof. Lodovico di Caporiacco - Bull. R. Soc. Geogr. Italiana. 193412. p. 121 -126. CHOLNOKY J. (192?): Morfológia - Budapest CLAYTON, P. A. (1933) : The Western side of the Gilf Kebir Geogr. J. 81. kötet, 3. szám, p. 254 — 259. CLAYTON, P. A. (1936): The South-Western Desert survey expedition 1930-31 - Bull. Soc. de Geogr. d'Egypte. 19. kötet, p. 241 -265. EL-BAZ et al. (1980) : Journey to the Gilf Kebir and Uweinat, Southwest Egypt 1979 — Geogr. J. 146. kötet, 1. szám, p. 51-93. EL-BAZ (szerk.) (1984) : Deserts and arid lands — The Hague F. J. R. R. (1933) : A reconnoisance of the Gilf Kebir by the late Sir Robert Clayton East Clayton — Geogr. J. 81. kötet, 3. szám, p. 249-254. HAYNES, V. (1989) : Oyo: a "lost" oasis of the southern Lybian Desert - Geogr. J. 155. kötet, 2. szám, p. 189-195. HARDING KING, W. J. (1925): Mysteries of the Lybian Desert — London HARDING KING, W. J. (1930): The lost oases Geogr. J. 75. kötet, I. szám, p. 59 — 61. HASSANEIN BEY, M. A. (1924) : Through Kufra to Darfur Geogr. J. 64. kötet, 4. szám, p. 273 — 291; 64. kötet, 5. szám, p. 353 - 393. HOELLRIEGEL, A. (1938): Zarzura, die Oase der kleinen Vögel — Zürich JOHNSON PASHA, E. A. (1930): Zerzura - Geogr. J. 75. kötet, 1. szám, p. 59 — 61. KÁDÁR L. (1934): A study of the Sand Sea in the Libyan Desert — Geogr. J. 83. kötet, 6. szám, p. 470 — 478. KÁDÁR L. (1937) : La morphologie dell' altipiano Gilf Kebir Bull. R. Soc. Geogr. Italiana. p. 485-503. KÁDÁR L. (1973): Visszaemlékezése Almásy László (18951951) Afrika-expedíciójára — In: Magyar utazók, földrajzi felfedezők - Budapest, p. 302-308. KEMAL EL-DINE— BREUIL (1928): Les gravures rupestres du Djebel Ouenat — Revue Scientifique Febr. p. 1 — 15. LANCEY FORTH, N. B. de (1930) : More journeys in search of Zerzura - Geogr. J. 75. kötet, 1. szám, p. 48-59. - (1926) : La quatrième voyage de S. A. le prince Kemal el-Dine dans la Désert Libyque — Bull. R. Soc. Geogr. d'Egypte. 14. kötet, p. 215-216. LHOTE, H. (1977) ; Sziklafestmények a Szaharában - Budapest NEW BOLD, D.-SHAW, W. B. K. (1928) : An exploration in the South Libyan Desert — Sudan Notes and Records, 7. kötet, p. 43-84. PENDEREL, H. W. G. J. (1934): The Gilf Kebir - Geogr. J. 83. kötet, 6. szám, p. 449 — 456. ROHLFS, G. (1875) : Drei Monate in der Libyschen Wüste Cassel - (1930): The Zerzura problem — Geogr. J. 75. kötet, 1. szám, p. 48. TÖRÖK ZS. (1989) : Almásy László Ede. In: Magyarok a világ tudományos és műszaki haladásában Budapest, II. kötet, p. 18-19. WING ATE, O. (1934): In search of Zerzura - Geogr. J. 83. kötet, 4. szám, p. 281 —308. LÁSZLÓ ALMÁSY AND THE EXPLORATION OF EASTERN SAHARA László Almásy (b. 1895, d. 1951) is an internationally-known Hungarian representative of Sahara research. He was active mainly in the eastern part of the Sahara and the centre of the Libyan desert in the 1920s and 1930s. In this period an interesting transition is observed with the appearance of modern vehicles and this also revolutionized the technology of expeditions. Being an excellent pilot and driver, Almásy could apply new technology at an outstandingly high level. He first used motor-car and light sport aircraft together for reconnaissance (1932). At the same time, Almásy was a romantic traveller, his trips were first of all encouraged by the aspiration of finding Zerzura (or Zarzura), the lost oasis. In the paper his activities and achievements concerning the solution of the Zerzura problem and his role in discovering prehistoric rock paintings (at A'in Dua in 1933) are related. The science history framework adds new aspects to the evaluation. On this basis author provides evidence to the importance of Almásy as an explorer and researcher. Translated by D. Lóczy