Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)
ÉRTEKEZÉSEK - Török Zsolt: Almásy László szerepe a Kelet-Szahara kutatásában
nére a sivatagi területek részletkutatásában, mely ma is elvégezetlen feladat (EL-BAZ 1984) elévülhetetlen érdemeket szerzett, bár romantikus hajlamait ekkor sem tagadta meg. Kambüzesz perzsa király - Hérodotosz által is említett — elveszett hadseregének rejtélye foglalkoztatta. 1933-ban a világhírű német Afrika-kutatót, Leo Frobeniust kalauzolta egy hosszútávú expedíción, melynek során még számos régészeti lelőhelyet, sziklaképeket talált. Ekkor fedezte fel Merga oázis közelében a rejtélyes Bir Bidi kutat (ALMÁSY L. 1935b). Ennek a felfedezésnek a nyomán a közelmúltban újabb „elveszett" oázis vált ismertté (HAYNES 1989). A következő években a kialakuló egyiptomi polgári repülés vezéralakjává vált, nint az 1932-ben általa alapított Al-lYIaza repülőtér tanácsadója. 1937-ben elsőként vitorlázott el a nagy piramisok felett. Háborús évek A második világháború előestéjén megváltozott politikai helyzet miatt a gyanús Almásynak haza kellett térnie, korábbi tevékenységét nem folytathatta. Budapesten megkereste a német hadsereg, s mint tartalékos tiszt kénytelen volt elvállalni Rommel tábornok sivatagi tanácsadójának és felderítőjének szerepét (ALMÁSYL. 1943). A vereség után sikerült visszatérnie Budapestre, ahol igen nehéz körülmények között élt, de az utolsó pillanatig autótulajdonos maradt 3 . A háború után letartóztatták, de a Népbírcság bűncselekmény hiányában felmentette 1 . Barátai segítségével visszatért Egyiptomba, ahol repülésüggyel, autóképviselettel (Porsche) foglalkozott, expedíciót tervezett az elveszett perzsa hadsereg felkutatására. Csak kisebb sivatagi utazásokat tehetett, 1950-ben egy kétéltű Volkswagent próbált ki 5 . 1951-ben kinevezték a kairói Desert Institute igazgatójának, azonban egy rosszul kezelt dizentéria következtében Salzburgban elhunyt, így hivatalát nem foglalhatta el. Almásy tevékenységének tudománytörténeti értékelése Almásy László a kezdeti kalandos vállalkozások után fokozatosan jutott el a nagy távolságú, komoly felkészültséget igénylő felfedező expedíciókhoz. Tevékenységének kiemelkedő eredményei a Zarzura-kérdéssel kapcsolatos kutatásaihoz kapcsolódnak, habár a három völgy közül csak egynek lehetett személyesen is felfedezője. Valószínű, hogy ezek a Wilkinson által említettekkel azonosak, ám arra a kérdésre, hogy ezek adták-e az elveszett oázis legendájának alapját, nincs biztos válasz (BAGNOLD 1937). Az újabb kutatások fényében világos, hogy a Szahara kiszáradásának idején számos oázis válhatott Zarzurává, amelyeket azután a legendás elemeket bőven tartalmazó törzsi emlékezet egyetlen névvel foglalt össze. Ezért a kérdést „felfedezéssel" nem is lehetett tisztázni (BERMANN 1934). Az Almásy-expedíciók számos járulékos eredménye közül kiemelkednek az Ain Duánál és máshol 0 talált sziklafestmények. Sajnálatos módon az olasz Lodovico Caporiacco elvitatta az előbbiek felfedezésének jogát, Leo Frobeniiis pedig úgyszólván „megfeledkezett" Almásyról. Az irodalmi áttekintésből azonban kitűnik, hogy Almásy érdemei valóban kiemelkedőek. Az 1938-as Bagnoíd-expedíció közleménye példamutatóan fel is sorolja ezeket (BAGNOLD 1939). Almásy tevékenysége a fentieken túl is rengeteg földrajzi, régészeti ismerettel gazdagította a tudományt. Mindazonáltal nem volt képzett tudós, s ezért itthon kalandkereső sportemberként kezelték, eredményeit kevéssé értékelték. Jellemző, hogy gondolatait a klimatikus változásról, a nedves, lakott Szaharáról könyvének szerkesztője, Cholnoky Jenő kétszer is jegyzetben minősíti alaptalan spekulációnak 7 . Arisztokratikus modora sem tette népszerűvé tudományos körökben, az úri társaságok pedig csak a szenzációt látták tevékenységében, amit a korabeli sajtóanyag jól illusztrált 8 . Külföldön — hivatkozva arra, hogy őt IV. Károly grófnak szólította — gyakran szerepelt mint Count Ladislaus de Almásy, ám jellegzetes alakját egyaránt kedvelték a királyi udvarban és a bennszülött sátrakban, ahol Abu Randának (Homok Atyjának) nevezték. Emlékét egyetlen német nyelvű emléktábla őrzi szülőházában, a borostyánkői (Bernstein, Ausztria) kastélyban 9 . Egy tudomány- és technikatörténeti szempontból fontos átmeneti korszakban, amikor a sivatagkutatás a korszerű közlekedési eszközökkel kapcsolódott össze, Almásy László tevékenysége nemzetközijelentőségű volt. Mint az új expedíciós technika használója kiemelkedett kortársai közül, ősi legendák nyomait kutatva vált az utolsó romantikus felfedezők egyikévé, magyarként vehetett részt Afrika utolsó fehér foltjának eltüntetésében 10 . Török Zsolt ELTE Térképtudományi Tanszék Budapest Kun Béla tér 2. H-1083 JEGYZETEK 1. A Magyar Földrajzi Múzeumban 1989. május 11-én elhangzott előadás átdolgozott szövege. 2. A kortársak által használt „Zerzura" alakkal szemben Almásy ezt tartotta helyesnek. 3. Ügyvédjének — adóhátraléki perrel kapcsolatosan írt levele 1944. május 19-én. Országos Levéltár P. 3 fond. 4. Budapesti Népbíróság 3501/1946 sz. ítélet. Új Vasvármegye. 1946. november 27. 5. Dr. Karl Draskovich közlése. 6. A legfontosabbak: Karkur Talh, Wadi Sora, Djebel Kissu. 7. Cholnoky nézeteiről lásd a ,,Morfológiá"-t. 8. Vasvármegye 1931. augusztus 12., 1932. június 12., június 17., 1934. június 7. 9. „Geburtshaus des Piloten, Rennfahrers, Schriftstellers und Afrikaforschers, von den Beduinen Vater des Sandes genannt Abu Ramla, Ladislaus E. Almásy de Zsadány et Török Szt. Miklós de genere pr.occ. Almás. 22.8.95. + 22.3.51."
