Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Jaskó Sándor: Papp Károly és Pappné Balogh Margit szerepe az amerikai—magyar földtudományi kapcsolatokban

PAPP KAROLY ES PAPPNE BALOGH MARGIT SZEREPE AZ AMERIKAI—MAGYAR FÖLDTUDOMÁNYI KAPCSOLATOKBAN Dr. Jaskó Sándor ÖSSZEFOGLALÁS Papp Károly a magyar geológiának évtizedeken keresztül meghatározó személyisége volt. Tudományos munkássága és egyetemi oktatói tevékenysége évtizedekig jelentős hatást gyakorolt a magyar geológia és geográfia alakulására. Sokat fáradozott azon is, hogy a magyar geológusok eredményeit Észak-Amerikában, az amerikai geológusok eredményeit pedig Magyarországon megismertesse. 1933-ban személyesen is alkalma volt az Amerikai Egyesült Államokat felkeresni és hazatérte után, az őt elkísérő feleségével, Pappné Balogh Margittal együtt publikációkban és előadásokban számoltak be amerikai utazásuk élményeiről és eredményeiről. PAPP Károly 1873-ban született Tápióságon. 1891-től 1894-ig a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt természetrajz-földrajz szakon. 1895-ben tanársegédje lett id. LÓCZY Lajos professzornak. LÓCZY vezetése alatt közreműködött a Balatonfelvidék és a Bakony tanulmányozásában LACZKÓ Dezső és CHOLNOKY Jenő társaságában. 1898-ban részt vett DÉCHY Mór kaukázusi expedíciójában és az ott gyűjtött kövesült ősmaradványok tudományos feldolgozásában. Ezután, mint a Magyar Királyi Földtani Intézet geológusa, főleg Erdély egyes részeinek földtani térképezésével foglalkozott. Behatóan tanulmányozta az Erdélyi-Érchegység aranyérc lelőhelyeit. Leírta az ott előforduló kőzeteket, ásványokat, ércteléreket és tömzsöket. Legnagyobb gyakorlati eredménye a kissármási földgáz feltárása volt. Ez a felfedezés indította el az erdélyi gazdag gázmezők további eredményes kutatásait. PAPP Károly érdeme volt a történelmi Magyarország egységes földtani térképének a közzététele is. Ennek a térképnek a kéziratán id. LOCZY Lajos 1890 és 1910 között, mintegy húsz éven át dolgozott, de a munkát nem tudta befejezni, mert az I. világháború kitörésekor félre kellett tennie egyéb fontos megbízatásai miatt. Id. LÓCZY Lajos 1920ban bekövetkezett halála után PAPP Károly újabb adatokkal kiegészítette és nyomdakész állapotra dolgozta át a kéziratot. A térkép 1922 november havában jelent meg, TELEKI Pál és CHOLNOKY Jenő segítségével, a Magyar Földrajzi Intézet Rt. kiadásában. PAPP Károly 1915-től 1945-ig működött a budapesti egyetem nyilvános rendes tanáraként. Ez idő alatt mintegy száz növendéke földtanból mint főtárgyból, vagy őslénytanból nála szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét. Az ő előadásait is hallgató természetrajz-földrajz szakos középiskolai tanárjelöltek száma talán az ezret is elérte. Hajdani tanítványai közül számos kiváló tudós és tanár (pl. VITÁLIS Sándor, HORUSITZKY Ferenc. BOG SC H László, FÖLDVÁRI Aladár, KÁDÁR László, SZTRÓKAY Kálmán, LÁNG Sándor, MEISEL János) emelkedett ki. Ezekben az évtizedekben a többi egyetemeinken csak rendkívül szerény keretek között történhetett geológus szakképzés. Ezért PAPP Károly tanítványai közül került ki annak a szakember gárdának majdnem teljes egésze, amely a Magyar Királyi Földtani Intézetben, továbbá a különböző bányavállalatoknál ez időben kezdett tevékenykedni. De a többi egyetem földtani tanszékei is gyakran alkalmazták PAPP Károly tanítványait oktatói és tudományos kutatói munkára. Az elmondottakból világosan következik, hogy PAPP Károly professzor egyetemi oktatói tevékenysége évtizedeken át jelentős hatást gyakorolt a magyarországi földtani és földrajzi tudomány alakulására (BOGSCH L. 1965, 1974). PAPP Károly sokat fáradozott, hogy az északamerikai szakkörökkel megismertesse a magyar geológusok tudományos felfedezéseit és hogy az amerikai kutatók eredményeit Magyarországon is megismerhessék.