Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Jaskó Sándor: Papp Károly és Pappné Balogh Margit szerepe az amerikai—magyar földtudományi kapcsolatokban

Kongresszusnak. A kongresszus alkalmával szervezett tanulmányúton PAPP Károly beható eszmecseréket folytatott és baráti, szakmai kapcsolatokat épített ki neves amerikai szakemberekkel, pl. C. A. HA R TN A GEL lel és R. R U

EDEMA NN al, az Albany-i Múzeum tudós geológusaival, valamint H. RlESszel, az ithakai egyetem geológia profeszszorával. Amerikából hazatérve terjedelmes beszámolót közölt magyar nyelven a kongresszuson meghallgatott előadásokról, valamint a tanulmányúton tett terepi megfigyeléseiről (PAPP K. 1934). A későbbi évek folyamán tartott egyetemi óráin is újra és újra megemlékezett amerikai tapasztalatairól. így az általános földtannak a felszíni erózióval foglalkozó fejezeténél mindig részletesen ismertette a Niagaravízesés és a Colorado-kanyon morfológiai formáit és keletkezésük okait. A rétegtan és regionális földtan egyetemi oktatása során többek között megemlékezett Illinois és Pennsylvania felső-karbon kőszéntelepes rétegeiről, valamint Oklahoma és Texas kőolajtartalmú perm-triász üledéksoráról is. Az észak-amerikai és magyarországi földtudományok közötti kapcsolat ápolásában jelentős szerepe volt PAPP Károly professzor feleségének is, aki mindig elkísérte férjét a különböző külföldi tanulmányutakon. PAPPNÉ BALOGH Margit okleveles gimnáziumi földrajz-természetrajz szakos tanárnő volt, jól beszélt több idegen nyelven, és állandó figyelemmel kísérte a nemzetközi szakirodalomban közölteket. Szakképzettsége és jó megfigyelőképessége lehetővé tette számára azt, hogy közérthető és érdekes leírásokban és előadásokban számoljon be Észak-Amerika földtani és földrajzi viszonyairól. 1915-ben a Kanada Alberta tartományában levő földgázkutakat mutatta be egy tanulmányban (PAPPNÉ BALOGH M. 1915a), amely német nyelven is megjelent (PAPP—BALOGH, M. 1915b). 1934-ben a Magyar Földrajzi A washingtoni Nemzetközi Geológiai Kongresszus ( 1933) kirándulásának útvonala Papp Károly Az 1913-ban Torontóban ülésező XII. Nemzetközi Geológiai Kongresszus a világ összes kőszénkészletét iparkodott felmérni. Itt mutatták be a The Coal Resources of the World című három kötetes hatalmas monográfiát, amelyet a kanadai Geological Survey állított össze. Ebben a Magyarországról szóló fejezetet PAPP Károly írta meg. Ez a fejezet részletesen ismerteti feketekőszén és barnakőszén (lignit) előfordulásaink készletmennyiségét és rétegtani-teleptani viszonyait. A leírást gazdag rajzmellékletek teszik szemléletesebbé. Két évtizeddel később, 1933-ban Washington volt a székhelye a XVI. Nemzetközi Geológiai