Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Székyné Fux Vilma: Inkey Béla Mexikóban

INKEY BELA MEXIKÓBAN A X. NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGRESSZUSON Dr. Székyné Fux Vilma ÖSSZEFOGLALÁS A Mexikóvárosban 1906-ban megrendezett X. Nemzetközi Geológiai Kongresszuson Inkey Béla képviselte Magyarországot és az ott megtartott előadásával nagy szakmai sikert aratott. A szerző ismerteti a kiváló magyar geológus életútját, tudományos eredményeit és méltatja a Mexikóban tartott előadás jelentőségét. Bemutatja Inkey Béla utazásának tapasztalatait és Mexikóról szóló tanulmányait is. A magyar geológusok a párizsi világkiállítás keretében rendezett I. Nemzetközi Geológiai Kongresszustól (1878) kezdve az első világháború kitöréséig minden kongresszuson részt vettek, aktív szerepet játszottak a kongresszusi programok megvalósításában és több ízben sikert arattak figyelmet felkeltő előadásaikkal (CSIKY G. 1979). A Mexikóvárosban 1906-ban megrendezett X. Nemzetközi Geológiai Kongresszuson INKEY Béla geológus, akadémiai 1. tag ért el kiemelkedő sikert gondolatokban gazdag előadásával, kiváló nyelvismeretével, szép francia beszédével. INKEY Béla a magyar földtan egyik legnagyobb egyénisége. Számos területen úttörő tevékenységét életrajzi adatai is jól tükrözik. Pozsonyban született 1847-ben. Nyitva van előtte származásánál és képességénél fogva az érvényesülés minden útja, mégis a csendes, elmélyülő tudós életútját választja. Jogot végez, s az akkori kultuszminisztériumba kerül fogalmazónak a bányászati és kohászati főiskola ügyeinek intézőjeként. Itt érzi szükségét annak, hogy hivatala ellátásához megfelelő előképzettséget szerezzen. 1874-ben egyéves szabadságot kap és a Freibergi Bányászati Akadémián földtani tanulmányokat végez. Ez az év döntő befolyással van egész további életére. Hazatérése után lemondott minisztériumi állásáról, s még 5 féléven át tanult Freibergben. Freiberg után a Magyar Királyi Földtani Intézet térképező tagja, majd 3 éven át a Királyi Magyar Természettudományi Társulat felkérésére az Erdélyi Érchegység-i arany-ezüstbányászatáról híres Nagyág környékén bányageológiai felvételt végez. Még nem is kész összefoglaló munkája, amikor egy rendkívüli feladatra vállalkozik. Az 1881. évi bolognai Nemzetközi Geológiai Kongresszus ugyanis Európa átnézetes földtani térképének elkészítését határozza el, a munkában a Magyar Királyi Földtani Intézet is részt vesz. Magyarország földtanilag legkevésbé ismert területe akkor a Székelyföld és a Déli-Kárpátok Erdélyt és Romániát elválasztó 2000 m-nél magasabbra emelkedő hegylánca. INKEY Béla az Olt-áttöréstől a Duna Vaskapuszorosáig terjedő 200 km hosszú szakasz térképezésére vállalkozik és 2 év alatt elkészíti az egész terület átnézetes földtani térképét, ahol egyetlen nagyobb település Petrozsény. A magas hegyvidék csaknem teljesen lakatlan. Egyedül dolgozik, kicsi egyszemélyes sátorban alszik. A legkisebb emberi kényelemről is le kell mondania. A munka hihetetlen fizikai megerőltetést, lelki nagyságot és akaraterőt igényelt (TREITZP. 1924). A térkép elkészítése után jelenik meg Nagyág földtani és bányászati viszonyainak ismertetése c. munkája (1885). Monográfiája messze túlnő a szokásos bányageológiai Összefoglalásokon, kifejti benne teljesen új, eredeti elképzeléseit az ércanyag származásáról, a telérek keletkezéséről. A Természettudományi Társulat Semsey-díjjal jutalmazza, a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választja (1887). 1885-ben édesapja halála után néhány évre a geológiától visszavonul, megismerkedik a mezőgazdaság gyakorlati részével, s itt is sikereket ér el. S amikor a nyolcvanas évek filoxéra járványa a Földtani Intézet geológusait mindinkább talajtani problémák megoldására kényszeríti, az új agrogeológiai osztály élére a kiváló geológust és országos hírű mezőgazdasági szakembert, INKEY Bélát nevezik ki. Ő csinálja az első agrogeológiai felvételt,