Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Somogyi Sándor: Cholnoky Jenő és Teleki Pál amerikai tanulmányútja
oF ( ILL E ("LteL"} ECONOMICAL A»JO ToLlTiCrtL — — GENEVA * AWÖ^SCt{oOLC/j / > ( fi . CO/-5(V,ERCi /1 minneapolisi búcsú-banketten egy rajzoló karikatúrákat készített a híresebb külföldi professzorokról, így Cholnoky Jenőröl is (középen), az újságban megjelent kép alá azonban téves szöveg került. Cholnoky kivágta a rajzot és hazaküldte a feleségének ezzel a megjegyzéssel: „Hibás! Megismersz ugy-e?" <Sfi>LU>;s, geography", UlV/x/e^lTv^ojr-. tenni az USA nagy folyója és a Tisza hasonló völgyépítő munkája között. Helena után az akkor fejlődésnek indult nagy iparvárosban, Birminghamban tettek látogatást, amiről Cholnoky nagyon kiábrándultan nyilatkozik. Innen a Tenessee partján fekvő Chattanoogába, majd az Alleghany-hegység láncán át Ashwille-be utaztak. Az Alleghany-hegység K-i pereméhez alacsony fennsík csatlakozik, amit a német kollegák Richthofen nyomán abráziós peremnek véltek. Davis és Cholnoky azonban egybehangzóan az általános lepusztulás termékének - mai szóval pediment (hegyláb) képződménynek — tartottak. Estére érkeztek Washingtonba. Cholnoky részletesen tanulmányozta fekvését, de nem volt elragadtatva tőle. A Potomac-folyó teraszai megint alkalmat adtak a vitára a terasz-keletkezés okairól. A német útitársak éghajlatváltozást feltételező álláspontjával szemben Cholnoky akkor Davis tektonikus felfogását támogatta. (Ma már tudjuk, hogy mindkettőre szükség van.) Október 16-án utaztak vissza New Yorkba, ahol 22-ig maradtak. Cholnoky 21-én tartotta meg búcsú előadását az Amerikai Földrajzi Társaságban a mexikói műveltség eredetéről. Ebben kifejtette, hogy a Földön a műveltségi centrumok mindig az öntöző kultúrákhoz kötődtek. Példa erre Egyiptom, Mezopotámia és Kína. Ugyanez hozta létre a mexikói és a dél-amerikai indián kultúrákat is. Azok kialakulásának az óvilágitól való különbözőségét az ott használt eszközök, állatok és termesztett növények amerikai hiányával magyarázta. Amikor október 28-án Cholnoky Jenő és Teleki Pál Cherbourgban partra szálltak, részükre fizikailag befejeződútt a tanulmányút. De a valóságban az ott látottak, hallottak, tapasztaltak életük végéig elkísérték őket, sőt még tanítványaikat is. Hiszen írásaikban, előadásaikban bő kézzel adták át ott szerzett ismereteiket olvasóiknak és hallgatóiknak. Műveikből mi késői utódok is tényszerűen ismerkedhetünk meg az akkori Egyesült Államok természeti képének számos részletével és gazdasági életének azóta tovatűnt jelenségeivel. Megemlítendő, hogy Cholnoky az 1943-as részletes útibeszámolójában megragadta az alkalmat, hogy az egykori útitárs, földrajztudós és államférfi, Teleki Pál tanári és tudományos érdemeit valamint politikusi kiválóságát is méltassa. Ez volt az ő búcsúja a kiváló pályatárstól, akivel annyira megértették és mindenben támogatták egymást.* Dr. Somogyi Sándor Budapest Lumumba u. 1—3. II. 1. 1148 * Megjegyzés: Cholnoky Jenő: Utazásom Amerikában Teleki Pál gróffal c. könyvét a Rákosi-diktatúra idején a tiltott könyvek listájára tették, nem engedélyezték az árusítását és a postai szállítását. (Szerk.) IRODALOM CHOLNOKY JENŐ (1912) : Utazás az Amerikai Egyesült Államokban — Földr. Közi., pp. 235 — 274. CHOLNOKY JENŐ (1943) : Utazásom Amerikában Teleki Pál gróffal — Athenaeum, Bp. CHOLNOKY JENŐ (1934) : William Morris Davis - Földr. Közi., pp. 200 -203. RÓNAI ANDRÁS: (1989): Teleki Pál, a geográfus - Földr. Máz. Tan. 6., Érd TELEKI PÁL (1922): Amerika gazdasági földrajza, különös tekintettel az Észak-Amerikai Egyesült Államokra — Bp., p. 1-220.
