Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Csíky Gábor: Berzenczey László amerikai utazása

BERZENCZEY LASZLO AMERIKAI UTAZÁSA Dr. Csíky Gábor ÖSSZEFOGLALÁS A magyar világutazók közül az ázsiai őshazakutatók fanatikus és tragikus sorsú, de kevéssé ismert képviselője volt az erdélyi, görgényszentimrei Berzenczey László. Jelentős szerepet játszott az I848l49-es szabadságharcban. A szabadságharc bukását követően őt is halálra ítélték, emiatt kénytelen volt emigrálni. 1849 decemberében a bulgáriai Sumlában csatlakozott Kossuth emigráns kíséretéhez s velük ment Kisázsiáha. Régi törekvése volt eljutni Belső-Ázsiába és megkeresni a magyarok őshazáját, de csak nagy kerülővel jutott el oda. Először ugyanis elkísérte Kossuthot amerikai körútjára. Fridtjof Nansen mondását idézzük: ,,a névtelen világjárók dicsősége — úgy lehet — elhomályosíthatná a legfényesebb nevek ragyogását." Ő a sarki tengerek elkallódott hajósaira gondolt, a vakmerő kalandorokra, akiknek örökre nyomuk veszett. De gondolhatott volna a szárazföldek ismeretlen vándoraira is, akiknek hosszú sora ma sem zárult még le. Berzenczey László nem volt sem névtelen, sem ismeretlen, de mivel laikus világutazó volt, aki felfedezést nem tett, tudományos munkát nem hagyott hátra — csak egy hiányos útinaplót és feljegyzéseket — életművét főleg kora, de az utókor sem méltatta kellőképpen. Igaz, nem is tehette, mert naplói, feljegyzéseinek egy része elveszett, ami viszont kéziratban maradt meg, számunkra elérhetetlen helyen lehet, valahol Erdélyben. Emiatt világ körüli utazásairól teljes képet alkotni nem tudunk. Ami eddig róla, illetve világjárásairól megjelent, több bizonytalanságot és ellentmondást tartalmaz. Bözödi György erdélyi író 1973-ban hírül adta (Igaz Szó, 1973. 5. sz.), hogy könyvet ír róla, s közzéteszi emlékiratait. Sajnos ez a könyv máig sem jelent meg. Mindenesetre Berzenczey egy emberfeletti, még ma is elismerésre méltó nagy vállalkozást vitt véghez, bár eredeti célját: a magyar őshazát nem érte el, akár példaképe és földije Körösi Csorna Sándor, akinek szándékában érdemes utódja volt. Berzenczey László egyedülálló világjárói vállalkozása tulajdonképpen két nagy utazásban valósult meg, melyek négy kontinenst érintettek. Első utazását 1851—1853 között tette meg, amikor körüljárta a Földet, s ezzel ő lett az első magyar föld körüli utazó. A második útján 1873—1874-ben neki sikerült elsőként, Szentpétervárról kiindulva, BelsőÁzsia óriás hegységein és Kelet-Turkesztánon át Indiába eljutni, gyalog és lóháton, magányosan, kísérő nélkül. Ezúttal első utazását ismertetjük, melynek során bejárta az Egyesült Államokat és Közép-Amerikát. Szabadságharcosból emigráns Berzenczey 1820-ban született Kolozsvárott. Már fiatalon fontos politikai szerephez jutott, Marosszék követe lett az 1847. évi erdélyi országgyűlésen. Kossuth 1848-ban kinevezte Erdély kormánybiztosává. Neki köszönhető, hogy az 1848. októberi székely nemzetgyűlés kimondta a hadbaszállást. A harcokban az általa szervezett Mátyás-huszárok ezredének parancsnokaként vett részt. A szabadságharc bukása után őt is halálra ítélték, emiatt kénytelen volt emigrálni. 1849 decemberében a bulgáriai Sumlában csatlakozott Kossuth kíséretéhez, és velük ment Kisázsiába. Régi vágya volt eljutni Belső-Ázsiába és megkeresni a magyarok őshazáját, de csak nagy kerülővel, a fél világot bejárva jutott el oda. 1851-ben, miután az Egyesült Államok kormánya a Mississippi nevű fregattot küldte Kossuthért és kíséretéért, szeptember 1-én elindultak. Gibraltárnál Kossuth megvált társaitól, hogy előbb Angliába utazzon, és Berzenczeyt bízta meg kíséretének vezetésével és amerikai körútjának előkészítésével. Ilyen minőségben érkezett meg Berzenczey New Yorkba 1851. november 10-én, ahol az amerikaiak lelkesen fogadták az emigráns csoportot. A városházán fogadást rendeztek tiszteletükre. A polgármester