Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Daróci Lajosné: Érd földrajzi nevei

leletre bukkant, melyből arra következtetett, hogy nagy római város feküdt ezen a helyen. 0—21. Duna melletti A Kakukk-hegytől DK-re fekvő, Duna felé lejtő terület. Az 1877-es telekkönyvben ilyen néven szerepel, úgyszintén ez olvasható az 1884-es Kataszteri gyűjteményben is (OL S. 79 218). Az 1907. évi vízügyi térképen szintén látható ez a „befejezetlennek" tűnő név. Érdy J, ( 1864) is említi a szőlőskertek között mint Duna dűlőt, és ezt írja róla: „Nevét a Dunáról nyerte, mely felé keleti irányban lejt." 0—22. Horgony csárda Érdy J. jelentésében nem szerepel, feltehetően 1864 után épült. Több épületből álló fogadó a Dunába nyúló, mintegy 50 m hosszú kikötői móló tövénél, a Sziget D-i csúcsával átellenben. Az 1907. évi vízügyi térképen németes alakban Anker csárda néven olvasható. Jelenleg sem a csárdaépület, sem a móló nem létezik. 0—23. Hegy dűlő „Szőlőskert. Németül Bergried, az illírek (délszlávok) Berdó néven ismerik. D-ről a megyunkai és sánczi szőlők, Ny-ról a zanoveti földek, É-ról a gyormai szérűskertek, K-ről a község felett emelkedő hegy határolja, ez utóbbiról kapta a nevét." (Érdv J. 1864.) Összegezés Az adattárból világosan kitetszik, hogy egy-egy helynek jelenleg még több neve él a lakosság ajkán, de az újabbak lassanként elhomályosítják a régi keletűeket. Érd lakossága rohamosan nő, ennek egyik oka a főváros közelsége, az újonnan ide költözöttek természetesen nem a régi elnevezést sajátítják el. Egy-egy név évszázadokon át alakult, formálódott, megszólalt benne a nép képzelete, lelke; hordozza a földrajzi név a történelmet is, hazáról, embersorsról, tragédiákról vall. Hogy mindez ne menjen veszendőbe, e munkának ez volt a célja. Befejezésül köszönetet mondok Balázs Dénesnek, Harmat Bélának és Kelényi Istvánnak a munkám szakmai ellenőrzéséhez, kiegészítéséhez és nyomdai előkészítéséhez nyújtott segítségért. Daróci Lajosné Érd Béke tér 7. H-2030 FELHASZNÁLT IRODALOM ANONYMUS: Gesta Hungarorum A Magyar Korona Országainak helységnévtára (Bp., 1882., 1877.) A Magyar Népköztársaság Helységnévtára 1973., 1985 A Magyar Népköztársaság városainak és községeinek névtára 1981. A magyarországi vármegyék, törvényhatósági jogú, valamint rendezett tanácsú városok hivatalos neveinek jegyzéke. (Kiadja az Országos Községi Törzskönyvbizottság, Bp., 1902.) Ennek részeként: Fejér vármegye községei és egyéb lakott helyei hivatalos neveinek jegyzéke, Bp., 1903.) A magyar Szent Korona Országainak 1928., 1930., 1931-32. évi helységnévtára Az MTA Veszprémi Bizottságának Értesítője, II. A Dunántúl településtörténete, 1. (1636—1768). Veszprém, 1976 BAKÁCS ISTVÁN: Iratok Pest megye történetéhez (1001 -1437) BALÁZS DÉNES (1985) : Érd múltja a régi térképek és földrajzkönyvek tükrében — Földr. Múz. Tan. 1. sz.,Érd. BÉL MÁTYÁS : Fejér vármegye leírása — FMTÉ XI. CSÁNKI DEZSŐ : Magvarország földrajza a Hunyadiak korában (1890-1913) ÉRD FÖLDTERMELÉS/ TÁBLÁZATA a hozzátartozó Berki pusztával - FML, 1852., 1859. aug. 17, 1867. márc. 26. ÉRD TELEKKÖNYVE Fülöpmajorral és Berki pusztával (1877, FML) ÉRDY JÓZSEi (1864): Helynevek Érd Mezőváros községből Fejér megyéből — In: Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából Pest —Pilis —Solt vármegye és kiegészítések, Pest Megyei Téka, 6. — Kiadta a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, Szentendre, 1984. Szerk.: Bognár András, jegyzetek: Horváth Lajos. pp. 501-508. FÉNYES ELEK (1851): Magyarország geographiai szótára. /. köt. GENTHONISTVÁN (1951) : Magyarország műemlékei - Akadémiai Kiadó, Bp., IPOLYI ARNOLD (1929): Magyar mythologia I—II. Bp. JOVICZA IGNÁC (1970): Érd története és műemlékei. Kézirat. KÁLDY-NAGY GYULA (1977): A budai szandzsák 1559. évi összeírása — Kiadja : Pest Megyei Levéltár, Bp KÁROLY JÁNOS (1890-1904) : Fejér vármegye története I —V. — Székesfehérvár KERESKÉNYI GYULA (1874): Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata — Székesfehérvár Magyarország földrajzinév-tára, I. Fontosabb domborzati, tájés víznevek — Kartográfiai Vállalat, 1982. Bp. Magyarország helységnévtára 1863., 1922., 1933., 1937., 1941., 1944., 1952., 1956., 1962 NAGY LAJOS (1972): Adatok Fejér megye történeti-földrajzi névanyagához — FMTÉ VI. Székesfehérvár Pest megye műemlékei, I—II. — Szerk.: Dercsényi Dezső. Bp., 1958 PESTY FRIGYES ld. Érdy József Tiéd a táj! — Érdi antológia — Kiadja: Városi Tanács VB, Érd, 1984. VALYI ANDRÁS (1796- 99) : Magyar Országnak leírása, I—

III. Buda ZÁBORSZKY MIKLÓS (1985) : Érd - FMTXIV. Székesfehérvár FELHASZNÁLT TÉRKÉPEK T. 1. Mappa Territoria Érdiense, et Tárnokiense. . . — 1784 OSZK T. 2. Érdtől Fenteiéig húzódó római út és országút térképe a településtömbökkel (OL 1343. S 12. Div. XIII. No. 424. 1814) T. 3. Érd mezőváros határának térképe (FML, készítette: Barnafy Balázs uradalmi mérnök, 1858.) T. 4. Érd nagyközségnek, Benta és Erlakovecz pusztáknak határvázlata (OL S. 79 218 és 219.) Készítette: Heidler János, 1879. okt. 30. (Az m. kir. kataszteri felmérés mellékleteként.) T. 5. 1885-ös térkép a M. Kir. Államnyomdából (OL S. 79 219) T. 6. A Benta Völgye TSz. ma használatos térképe T. 7. A 22. sz. Földmérési Felügyelőség térképe (1934) T. 8. Érd Fehérmegyei község új telepeinek átnézeti térképe, 1935 — 36. Az Angol — Magyar Bank kiadása. T. 9. Érd tanácsi térképe, 1947. nov. 22. Készítette: Késő Géza T. 10. Érd tanácsi térképe, é. n. Készítette: Késő Géza T. 11. Érd (turisztikai térkép). Kartográfiai Vállalat, 1985. Felhasznált topográfiai térképek: Budapest und Tétény, Zone 16. Ko). XX. 1 : 75 000, K. u. K. Militärgeographisches Institut. Wien, 1902 Budapest és Nagytétény, 5062/1, 3, M. Kir. Állami Térképészet, I. kiadás, 1928. 1 : 25 000 Budapest D. 1 : 75 000, M. Kir. Honvéd Térképészeti Int., 1937 Térképvázlatok : Érd nagyközség — Benta és Erlakovecz pusztákkal — felvételi előrajzai (Felmérte: Holley Ferenc mérnök, 1884. (OL S. , 79 219) Érd nagyközség (Fejér megye) Benta és Erlakovecz pusztákkal . együtt. Felmérte: Palásthy Béla mérnök, 1809. (OL. S. 79 219). Érd térképének 34 szelvényből álló birtokvázlata (1884. nov. 10-én). Szerkesztette: Holley Ferenc mérnök (OL S. 79.219)