Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
ÉRTEKEZÉSEK - Magyar nevek a Föld térképén. II. rész. Településnevek
MAGYAR NEVEK A FOLD TÉRKÉPEN (II. RÉSZ) A Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1986. évi 2. füzetében ismertettük a Kárpát-medencén kívüli területeken található magyar eredetű természetföldrajzi neveket. Ezek többsége magyar utazók, expedíciók tudományos feltáró munkája nyomán került a térképre. Egyrészük ma is élő földrajzi tulajdonnév, másokat helyi elnevezések váltottak fel. Folytatva a gyűjtőmunkát, az alábbiakban a magyar eredetű város- és faluneveket összegezzük kontinensenként. II. TELEPÜLÉSEK A nagyvilágban szétszórtan található magyar településnevek eredete egészen más, mint a természetföldrajzi elnevezéseké. Azoktól a népes magyar csoportoktól származnak, amelyek politikai vagy gazdasági okból nagyobb tömegben kényszerültek elhagyni szülőföldjüket, és az idegenben végleges letelepülést, új hazát kerestek. Az elüldözöttek vagy elvándoroltak nagy többsége külföldi városokban telepedett le, és utódaik gyorsan beolvadtak a befogadó állam etnikumába. A bevándorlóknak csak szerény hányada próbálkozott meg lakatlan területen új honfoglalással: az észak-amerikai prérin vagy a dél-amerikai pampán, őserdőben. Ezeken a helyeken is a szórványos betelepülők hamarosan asszimilálódtak, csupán azok őrizték meg anyanyelvüket több generáción át, akik nagyobb létszámmal egy tömbben éltek. Ezek a csoportok településeiket is magyar névvel illették, így kerültek fel azok a távoli földrészek térképeire. A valóságban jóval több magyar lakosságú település létezett, mint magyar helységnév, sok helyen ugyanis a magyar telepesek átvették az őslakó indiánok vagy a korábban behatolt európaiak elnevezéseit. Idők múltával a magyar nevű helységekbe is idegen ajkúak költöztek, és a számukra nehezen kiejthető magyar elnevezéseket (pl. Boldogasszonyfalva, Szentistvánkirályfalva) saját neveikkel váltották fel. A mai térképeken ma már csak egyszerű magyar nevek szerepelnek (Balaton, Buda, Kossuth, Esterházy stb.). 1. Észak-Amerika a) Kanada Békevár Pionír mezőgazdasági település Saskatchewan tartományban, Whitewoodtól délnyugatra 40 km-re. Református vallású magyar bevándorlók alapították 1902-ben, akik családonként itt 112 hold földet kaptak. 1905-ben nyílt meg az első magyar iskola, 1911-ben készült el a templomuk. A település fénykorában mintegy 400 magyar család élt Békevár tanyáin. A vasútvonal 15 km-re elkerülte Békevárt, a legközelebbi állomás a Kipling nevet kapta, ez szerepel ma is Kanada térképén. Az állomás körül alakult ki a település magja, a magyar családok többsége is ide költözött át. A békevári tanyavilágban ma már csak kevés leszármazott él, de a magyar múltat idézi a szépen karban tartott templom és mellette a magyar nevekkel teli temető. A templom előtt az első magyar telepesek tiszteletére 1960-ban emlékoszlopot állítottak fel. Forrás: Dojcsák Győző: Amerikai magyar történetek— Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1985. pp. 203—210. Esterházy Város Saskatchewan tartomány keleti részén, az Egyesült Államok határától 130 km-re északra. Alapítója Esterházy Pál Oszkár (eredeti neve: Packh János), aki részt vett az 1848—49-es szabadságharcban és emigrálni kényszerült. Kanadában 1888-től a kormány alkalmazottaként a magyar bevándorlók letelepítésével foglalkozott. 1886-ban a pennsylvaniai Pittsburgh (USA) magyar bányamunkásai közül beszervezett 35 családot, és Kanadában az általa kiválasztott helyen földhöz juttatta őket. A tanyasias település az Esterház Kolónia nevet kapta. Később még számos család jutott itt földhöz és megélhetéshez, 1902-ben megépült a vasúti szárnyvonal és az állomás az Esterházy nevet kapta. Ezekben az években alakult ki a település központja (iskola, templom, posta, hotel, üzletek és lakóházak). 1907-ben nyomda létesült, és hetilapot adtak ki „Esterházy Observer" címmel. A település lakóinak száma 1906-ban 231, 1920-ban 420, az 1940-es években 600—800 fő. A geológusok Esterházy környékén jelentős konyhasó és kálisó telepeket fedeztek fel, és az 1950-es évek második felében megindult a nagyarányú bányászat. A települést 1957-ben várossá nyilvánították. Lakóinak száma gyorsan növekedett az 1959. évi 800 főről 1969-ben 3400-ra. Jelenleg Esterházynak kb. 3100 lakója van, és a legjelentősebb magyar alapitású település Kanadában. A város mai lakói közül már csak kevés ember beszéli az alapítók nyelvét. Forrás: Dojcsák Gy. (Békevárnál i. m.) Magyarok völgye (Hun's Valley) Magyar hagyományokat őrző farmer település Manitoba tartomány nyugati részén, Saskatchewan határa közelében, Esterhazytól 50 km-re keletre.
