Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Victor Jacquemont francia természettudós Körösi Csoma Sándorról (B. Le Calloc'h)

Körösi Csorna szobrának végleges helye a Magyar Földrajzi Gyűjtemény parkjának fái között Tiltakoztunk a szobornak Kőbányán való elhelyezése ellen, mert Körösi Csorna Sándornak semmi köze a sertéshízlaláshoz és a modern gyári üzemekhez. Ellenben ott az Eszterházy utcában a Múzeum, a Teleki Intézet, az Egyetem bölcsészeti kara stb. közelében éppen jó helyen lenne, s a külföldi látogatónak is könnyen szemébe kerülne. Ha nem engedik a szobrot odaállítani, akkor Társaságunk a szobrot más városban, talán Debrecenben fogja méltó helyen felállítani!" Végül is négyévtizedes hányódtatás után a szobor igazán méltó helyre került, ahhoz az intézményhez, amely a magyar múlt nagy utazóinak, tudósainak, köztük Körösi Csorna Sándornak emlékeit őrzi és ápolja. B. D. VICTOR JACQUEMONT FRANCIA TERMÉSZETTUDÓS KÖRÖSI CSOMA SÁNDORRÓL 1827. június első napjaiban Körösi Csorna Sándor letelepszik Bisawar himalájai fejedelmeség felső részében, a 2700 méter magasan fekvő Kanam faluban. Ott, a külső világtól elzárva, három és fél éven át szorgalmasan dolgozik tibeti szótárán és nyelvtanán, egyetlenegy láma társaságában. Ismeretes, hogy 1828 szeptemberében a szabathui brit őrállomás katonaorvosa, James Gilbert Gerard felkeresi kis kunyhójában és hosszasan beszélget vele. Erről részletes beszámolót ír, amelyet a tudós összes biográfusai lelkiismeretesen és sokszor teljességében közöltek. Ellenben Magyarországon mostanáig nem tudták, hogy két évre rá egy másik európai utazó meglátogatta a magányos székely filológust Kanamban. Ez az utazó, akit Victor Jacquemont-n-àk hívtak, Párizsban született 1801. augusztus 8-án, egy akadémikus fiaként. Orvosi és természettudományi tanulmányai befejeztekor, 25 éves korában ÉszakAmerikába utazott, ahol majdnem egy évig tartózkodott. Alighogy újra francia földre tette a lábát, a párizsi nemzeti múzeum vezetői hivatalos útra küldték ki Indiába, hogy a Himalája nyugati részében növénytani és kőzettani kutatásokat végezzen. Jacquemont útja során, 1830. július 26-án megérkezik Kanamba. Néhány nappal előtte Csorna levelet kapott Kennedy századostól, amelyben a francia utazó közeli látogatásáról értesítette. Kennedy sze-