Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
ÉRTEKEZÉSEK - Daróci Lajosné: Érd földrajzi nevei
ERD FÖLDRAJZI NEVEI Előzetes összeállítás Daróci Lajosné ÖSSZEFOGLALÁS A szerző szakdolgozatot készített Érd településtörténeti helyneveiről és történelmi névetimológiájáról. Munkájához felhasználta a korábban megjelent hasonló tárgyú műveket, elsősorban a Pesty Frigyes által 1864-ben összegyűjtött helynévmagyarázatokat, amelyeknek Érdre vonatkozó adatait az akkori jegyző, Érdy József állította össze. A szerző maga is önálló gyűjtőmunkát végzett, megkeresett néhány idős érdi embert, feljegyezte az emlékezetükben még élő régi elnevezéseket, és ezeket ötvözte az írásos forrásokkal. A munka természetesen még nem teljes, számos földrajzi név hiányzik belőle, de jelentős lépés ahhoz, hogy a gyorsan fejlődő, sok új lakossal növekvő város történelmi múltját idéző helynevek ne vesszenek feledésbe. Ez az írás ösztönzésül szolgál arra is, hogy akik kedvet éreznek e munkához, bekapcsolódhassanak Érd földrajzi és történeti helyneveinek ennél részletesebb, teljesebb feldolgozásába. (Szerk.) ,,A népek külső és belső élete számtalan módon nyilatkozik, és kimeríthetetlen forrásokban csörgedez tova századokon át szokásaikban, hagyományaikban és nyelvökben, éppen úgy... mint regéikben, mondáikban, személy- és helyneveikben. És ha egy és más ezen források közül elapad vagy elszárad is, sőt megzavarosodik, többnyire úgy, hogy nyilatkozata érthetetlenné lesz, m< gis nagyobbára oly mély és számos nyomot hagy maga után, s annyi oldal felől nyílik meg a vizsgálatnak, hogy aki ezek előtt szemeit be nem hunyja, s magát cscik kevéssé tájékozza irántok, még könnyen ráakadhat annyi félére, mit a gondtalanság, tudatlanság s aluszékonyság már elveszettnek vélt. . . íly forrásul és nyomokul szolgálhatnak a hely- és személynevek is. . ." E sorokat Ipolyi Arnold, a kiváló történetíró vetette papírra a múlt század derekán, de gondolatai ma is aktuálisak, mivel a társadalmi-gazdasági változások során egyre inkább feledésbe merülnek értékes történelmi, földrajzi helyneveink. Bár Érdről is születtek már méltató, értékelő munkák, mégis szükségesnek látszik felhívni a figyelmet: ne menjenek veszendőbe beszédes, műveltségünket hordozó földrajzi neveink! A feldolgozás módszere Tanulmányom gerincét a Pesty Frigyes által 1864-ben összegyűjtött helynevek Érdre vonatkozó anyaga képezi, amelyet a kézirati szövegek betűhű olvasata szerint a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár tett közzé. A munka a „Pest Megyei Téka" sorozat 6. köteteként 1986-ban Szentendrén jelent meg „Pesti Frigyes kéziratos helynévtárából Pest—Pilis—Solt vármegye és kiegészítések" címmel. (A kötet külső és belső címlapján tévesen 1984 szerepel, Pesty neve pedig helytelenül Pesti formában.) A részben elavult vagy téves múlt századi ismereteket Horváth Lajos, a Pest Megyei Levéltár munkatársa értékes jegyzetei helyesbítik, illetve egészítik ki a mai kutatások eredményeivel. A jelen dolgozatban Pesty eredeti régies szövegeit — a könnyebb megértés kedvéért — a mai nyelvhasználat szerint közlöm. Pesty Frigyes (1823—1889) vállalkozása egyedülálló volt az akkori Közép-Európában. A Magyar Tudományos Akadémia és a Helytartótanács támogatásával 1864 februárjában felhívással fordult az ország valamennyi városi és községi elöljárójához a helynevek összeírására. A beküldött több ezer jelentés közül részletessége és gondossága szerint magasan kiemelkedik Érdy József jegyző 1864. május 31-én keltezett munkája. Tartalmazza Érd nevének eredetére, változásaira, a település történetére vonatkozó akkori ismereteket, valamint a nagy határú mezőváros dűlőinek, szőlőskertjeinek, rétjeinek és legelőinek pontos elhelyezkedését, a többnyire délszláv eredetű neveiknek hiteles magyarázatát. Ez a munka több mint 120 év távlatából visszatekintve felbecsülhetetlen forrásértékű az Érd múltjával, fejlődéstörténetével foglalkozó kutatók számára. Az okleveles adatokat Bakács István könyvéből vettem át (Iratok Pest megye történetéhez, 1001— 1437), megjelölve az eredeti levéltári lelőhelyet.
